|
12.fejezet - A gyllet rltje
MSe 2008.05.30. 15:17
Az cmtletet Agatha Christie azonos c. ktete adta.
Ha az elejt nem rted, nem baj! Elbb-utbb mindenre fny derl!
– Dan! itt Mrs. Jones a Kirlyi s ltalnos Banktl. Szeretne veled beszlni egy kicsit.
– Ezt nem tehetik meg vele!
– Knytelenek vagyunk. Muszj.
– Dehogy muszj! Vagy az MI6-nl mr nincs elg gynk?
– Egy gyerek gyann fell ll.
– ppen ez az! egy gyerek! Mg csak tizenegy ves.
– Maguk miatt ment tnkre az letem.
– Tlzol.
– Nem szoksom.
– Tizenkt ves vagy. Egy vet vesztettl.
– Mrs. Jones! n nem az elmlt egy vre gondoltam, hanem az sszesre.
– Mibl gondolod, hogy mi voltunk azok?
– Sok mindenbl. Kzvetve, az igaz, de az MI6.
– Higgye el, olyan lesz, mint Lucia Rose.
– Mibl gondolja?
– Mr most hasonlt r. n egyszer tallkoztam azzal a lnnyal. Alig ltem tl. De minek is mondom, maga gy is tudja. s Dan amint rjn a htterre, a nyomdokba lp.
– Lucia Rose-nak? Rzsa Lucnak?
– Vagy a Fekete Rzsnak. Ahogy tetszik.
– Nevetsges. csak egy gyerek. Egy kislny.
– Ha jl ismerem a trtnetet, egyszer mr megtrtnt.
– Tbbszr nem fog.
Nem tudtk, a mai napig sem tudjk, hogy kihallgattam ket. Rossz szoksom.
Fogalmam sincs, mirl volt sz, mi ismtldik meg, milyen httrre jnnk r.
Nem is krdeztem meg Lucyt vagy Mrs. Jonest. Azzal csak azt rtem volna el, hogy mg jobban szemmel tartanak, n meg nem tudok meg semmit. Ergo, hallgattam, mint bomba a robbans eltt.
Na persze, Rose-t azrt megtalltam.
Vagyis… inkbb tallt meg engem. Kis hjn meglt, majd miutn megtudta a nevem, felpofozott, hogy mirt nem szltam hamarabb.
Elhiszitek, hogy ez kicsit sem gyans?
Aztn mieltt kifaggathattam volna a fent emltett prbeszdrl, vigyorogva felajnlotta a segtsgt, majd meglve kt embert – akik mellesleg leesett llal nztk vgig a jelenetet –, lelpett.
Ja, mert ha eddig nem emltettem volna, Lucia Rose brgyilkos.
Na meg arra sem gondolta az kis drga, mikor segtsget ajnlott, hogy hol is talljam meg.
Br szerintem idkzben is rjtt erre…
Nztem Nort, amint a szlei nyakba veti magt, megcfolva ezzel azt az egybknt mig rvnyes hitt, hogy utlja az seit.
Csakhogy neki van mit megcfolni. Nekem viszont nincs.
Egy parkban voltunk. n nagyon-nagyon elfradtam s valahol a kma meg az brenlt kztt lebegtem, lvn rk ta nem volt lehetsgem aludni. (Az „rk ta” az nagyon rget jelent)
Na igen, most bizonyra mindenki azt gondolja, hogy egy hromves gyakorlattal rendelkez kmnek nem lenne szabad ilyen hamar kipurcannia s ennyire gyengnek lennie.
Kijelentem, n igenis ers vagyok! De ha nincs a nyomomban fl tucat fegyveres, nem mkdik az a tlls sztn vagy mi, ergo elfradok.
Most is egy padon ltem, s httmla hjn knytelen voltam Alex vllval megelgedni.
rtstek meg, fradt voltam!* Alex pedig nem szlt miatta, nlam pedig a hallgats beleegyezs. (Ezt az elvet bnta sok-sok drga plet)
Ja, s mieltt brki krdezni, rohadtul nem zavart, hogy egy pasinak dlk. Norml esetben taln, de ez pont nem volt az.
Radsul mg jl is esett…
!!!
Mirt? MIRT MINDIG VELEM TRTNNEK MEG A LEGOSTOBBB DOLGOK?!
Rider egy hlye, bunk, szemt llat, aki radsul tk helyes…
Asszem pusztulnak az agysejtjeim.
Vagy egyszeren csak fradt vagyok.
Igen, ez a megolds. Fradt vagyok s ezrt van az a tvkpzetem, hogy Alex szerintem helyes, meg aranyos, meg…
Aludnom kell. J sokat.
Abbl a j sokbl sszesen fl ra lett.
Norkat elvittk.
Nan, hogy az MI6.
Mg csak el sem tudtunk bcszni.
Ja, s utna mellesleg engem is felkeltettek.
Vagyis… Alexet megkrtk, hogy bresszen fel engem.
n meg elfelejtettem, hol is vagyok, s kapsbl a falhoz akartam vgni az bresztt.
Miutn nem talltam s csend lett, visszaaludtam.
Mert nlam mr csak ez van.
s kpzeljtek, ezutn sem hagytak!
Pedig n mindent megtettem! Csupn pr ra alvst krtem!
Komolyan, fel fogok mondani. Jl keres lls, de agyondolgoztatnak.
– Dan, bredj! Dan! – Alex a vllamat rzogatta.
– Hagyjl! Csak t percet krek! Lgyszi! – nyszrgtem.
– Mennnk kell – szlalt meg Mrs. Jones kellemetlenl kzel.
Nagy nehezen kinyitottam a szemem.
– Itt is megbeszlhetjk Maitlandet.
– Mibl gondolod, hogy rla akarok beszlni?
– Mibl gondolja, hogy nem? Egy csom informcit elhallgattak! – trtem ki. – Mirt gylli az MI6-et? Mit tettek maguk?
– Mirt a hrszerzs lenne a hibs?
– Honnan tudjam? Azt vrom, hogy maga most elmondja.
– Ez a hely nem alkalmas erre a beszlgetsre.
– Pedig nincs itt senki – jegyezte meg Alex.
– Na ltja! – lelkesltem fel. – A teret biztos bebiztostottk, szal nem rtem, mr’ parzik. L… Mondja csak el nyugodtan! – bztattam.
Mrs. Jones nagyot shajtott, de vgl belement.
– Michael Maitland egykor az MI6-nak dolgozott. A Klnleges Opercis Rszlegen, magas beosztsban igen fontos munkt vgzett. Aztn a felesge belekeveredett az egyik gybe, s meghalt. Maitland arra az - egybknt tves - kvetkeztetsre jutott, hogy mi voltunk a hibsak, s felmondott, kilpett, ahogy jnak ltjtok.
– Azonban – folytatta rvid hallgats utn –, a finak nem tilthatta meg a munkjt.
– Csaldi vllalkozs? – szltam kzbe.
– Fogalmazhatunk gy is. Lnyeg, hogy a fia is meghalt.
– s Lucas meg az anyja? – krdezte Alex.
– Miranda Maitland Lucas szletse utn nem sokkal meghalt.
– Michael Maitland egy rlt.
– Tudjuk. m sosem sikerlt rbizonytani.
– s lhm – stottam –, mi lett a vge!
– Egy osztagot mr kikldtnk a szigetre…
– Az Ausztrl Kommandval karltve, igaz? – vigyorogtam. – A kilvsig maradt mg kt s fl ra, addig majd lelltjk a bombkat, elkapjk Maitlandet, mi meg vgre valahra mehetnk haza.
Megszlalt Mrs. Jones telefonja.
– Vegye csak fel – bztattam. – Biztos az emberei. n addig legalbb szunylok egyet.
Azzal Alex vllra dltem s jra bealudtam.
* Csak tudnm, minek magyarzkodok…
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
