Nagyj�b�l f�l �r�t t�lthetett el ebben a nyugodt mag�nyban, mert valaki kopogtatott a h�l�terem ajtaj�n.
- Igen? - k�rdezte, mik�zben gyorsan �sszer�molta a cuccokat, �s bez�rta az �jjeliszekr�ny�be.
- Minden rendben, Alex? - hallotta Hermione agg�d� hangj�t. Halkan s�hajtott, felt�p�szkodott �lt�b�l, �s az ajt�hoz l�pett. Elford�totta benne a kulcsot, r�snyire nyitotta, leplezetlen d�bbenttel b�mulva az el�tte szobroz� l�nyra, akinek szemei az agg�d�st�l csillogtak, mint egy-egy apr� borosty�n.
- Igen, persze, mi�rt k�rded?
- Csak mert eb�d ut�n abban maradtunk, hogy a d�lut�ni utols� �ra ut�n egyb�l elkezd�nk tanulni, nem eml�kszel? Mivel kap�sb�l felj�tt�l ide, azt hittem, esetleg rosszul lett�l…
A fi� p�r m�sodpercig fel sem fogta, mit mondott �jdons�lt bar�tn�je. �r�k ut�n tanul�s... T�nyleg, kapott a fej�hez, teljesen elfelejtette.
- Sajn�lom Hermione, teljesen kiment a fejemb�l, tudod az a csomag kiss� �sszezavart.
- Semmi gond - b�lintott. - Akkor ma mi legyen? Tanuljunk egy keveset, vagy halasszuk el holnapra?
- Nem is tudom. F�l �tkor Pitonn�l kell lennem a b�ntet�munka miatt. Most - pillantott a kandall� felett f�gg� kakukkos �r�ra. -, h�rom van. Azt hiszem, egy m�sf�l �r�s gyorstalpal� belef�r.
- Rendben - biccentett, s igyekezett leplezni az �r�m�t. -, akkor hozd a var�zsl�p�lc�d, keres�nk egy �res tantermet.
- Ok� - b�lintott a megsz�l�tott, s visszament a szob�ba. Gyorsan a derek�ra csatolta a fegyver mellett tal�lt pisztolyt�sk�t (szigor�an a tal�r al�, nehogy �szre lehessen venni), s beledugta a Berett�t �s a f�stbomb�s t�rat. Sosem lehet tudni, mikor j�n veled szembe egy bossz�v�gyt�l izz� Malfoy, gondolta, mik�zben az utaz�l�d�j�b�l kiemelte a var�zsp�lc�t, majd a tal�r egyik zseb�be cs�sztatta. A klubhelyis�gben m�r v�rt r� Hermione, kez�ben k�t vaskos k�nyvet tartva.
- Nem mondod komolyan, hogy ezt mind be kell bifl�znom?! - sz�rnyedt el, a gondolatra m�g az utols� csepp v�r is kisz�nk�zott az arc�b�l. A l�ny azonban csak j�t der�lt rajta:
- Ugyan m�r, ne viccelj velem, Alex. Nem egy nap alatt kell megtanulnod mindezt... Sz�p kis teljes�tm�ny lenne.
- K�sz�n�m Istenem - s�hajtott fel megk�nnyebb�lten. A rendelkez�s�kre �ll� tantermek k�z�l arra esett a v�laszt�suk, amelyik a lehet� legk�zelebb esett a pinc�hez (vagyis Piton irod�j�hoz). Bel�pve letelepedtek a tan�ri asztaln�l, s egy�tt g�rnyedtek az els� oldalon kinyitott b�b�jtan k�nyv f�l�. Az els� oldalt elolvasva azonban nem tudta meg�llni, hogy meg ne jegyezze:
- N�zz engem olyan h�ly�nek, amennyire csak akarsz, Hermione, de �n ebb�l eg�sz egyszer�en egy b�d�s sz�t sem �rtettem.
- Nyugalom - fegyelmezte, mintha Alex csak egy hisztizni k�sz�l� kisiskol�s lenne. - Te is tudod, hogy R�m�t sem egy nap alatt h�zt�k fel, van id�d megtanulni.
- Aha, persze.
- Most mi van, nem hiszel nekem?
- Az igazat megvallva nem nagyon. Mondom, hogy egy k�sz cs�dt�meg vagyok ebb�l az eg�szb�l
- Na idefigyelj, Alex Rider! - d�h�dt be most m�r a griffend�les eminens. - M�g egy ilyen negat�v megjegyz�s, �s nem tudom, mit csin�lok veled!
- Tal�n megb�ntet, tan�t� n�ni? - kezdte el h�zni a m�sik agy�t. Mag�ban az�rt megjegyezte, hogy Hermion�nak igen j�l �ll, amikor d�h�s.
- Meg �n, kisfiam! - motyogta a nevet�ssel k�szk�dve.
- �s mi lenne a b�ntet�sem? - k�rdezte eg�szen k�zel hajolva a l�ny arc�hoz.
- Azt m�g nem tudom... - felelte amaz, mik�zben gyakorlatilag leveg�t is alig mert venni. - De ki fogom tal�lni, ha nem hagyod ezt abba
- Mit? - lep�d�tt meg �szint�n Alex. - Valami rosszat mondtam volna?
- Pontosan. Nem tartod meg a tisztes t�vols�got t�lem, a tan�rodt�l..
- Mi�rt, mi az a tisztes t�vols�g a te sz�t�radban?- Legal�bb harminc centi, e helyett a nagyj�b�l � �t helyett.
- Rendben f�n�kasszony, meg�rtettem - h�z�dott t�volabb, mik�zben a kez�n l�v� kar�r�ra pillantott. - Azt hiszem, nekem most mennem kell. Este m�g elolvasok legal�bb k�t fejezetet, �g�rem! - esk�d�z�tt, majd kil�pett a jeges folyos�ra, �s elt�nt Piton irod�j�nak ir�ny�ba. Hermione pedig m�g hosszasan szeml�lte azt a helyet, ahol nem sokkal kor�bban Alex �llt. Hitetlenkedve megr�zta a fej�t, mialatt v�gig az a pillanat j�rt a fej�ben... Lehet, hogyha nem sz�lt volna id�ben, a fi� megcs�kolta volna. Erre gondolva a test�n lehetetlennek t�n�, ugyanakkor m�gis j�les� bizserg�s sz�nk�zott v�gig valahol a sz�ve k�rny�k�n.
- Istenem, mi t�rt�nik velem? - k�rdezte a n�mas�gba burkol�z� falakat, melyek enyhe visszhangk�nt vert�k vissza a hangj�t
Piton irod�j�ba l�pve Alex csak egy dolgot tudott meg�llap�tani mag�ban: ez a helyis�g sokban hasonl�tott a tanteremre: nagy volt, mocskos �s rendetlen.
- �r�l�k, hogy meg�rkezett v�gre, Mr. Rider. A feladata felett�bb egyszer�: csup�n ki kell takar�tania az irod�mat.
- Mi�rt nem teszi meg maga? – vonta fel a szem�ld�k�t Alex.
- Ne legyen velem szemtelen, fiatal�r, mert maga l�tja meg a k�r�t.
- Term�szetesen uram – hajolt meg cs�fond�rosan.
- Nekem ebb�l elegem van. K�t �r�t kap, ha nem v�gez, j�het holnap is, meg�rtette?
- Igenis.
- Akkor j� munk�t – s a k�vetkez� pillanatban Piton m�r ott sem volt, mintha csak a f�ld nyelte volna el. M�g egyszer fut�lag felm�rte a helyzete, majd �gy d�nt�tt, hogy az ajt� m�g�tti, szert�rnak kin�z� szob�val fogja kezdeni. Ahogy bel�pett a sz�k�s, polcokkal teli helyis�gbe, az egyik f�klya azonnal l�ngra gy�lt, kev�ske f�ny�vel jav�tva a l�t�sviszonyokon. Eleinte csak ide-oda pakol�szott, egy a sarokban tal�lt sepr�vel kisepert, majd a polcokat pr�b�lta meg valamennyire leportalan�tani. M�g kutakodott, �szre sem vette, hogy valahonnan egy �sszehajtott pergamendarab hullott a padl�ra. Csak miut�n kis h�j�n majdnem r�l�pett, vette a f�radts�got, hogy lehajoljon �rte, �s t�zetesebben is megn�zze. Sz�thajtogatva egy k�l�n�s rajzot pillantott meg: az a r�rajzolt valami t�glalap alak� volt, h�ztak bele n�h�ny �jabb vonalat, v�g�l pedig k�z�pre biggyesztettek egy kisebb n�gysz�get, amire piros tint�val egy ikszet firkantott a k�l�nleges kedv� m�v�sz.
- Ez meg vajon mi lehet? – elm�lkedett, de mivel semmif�le logikus magyar�zatot nem tal�lt, �gy d�nt�tt, ink�bb egyszer�en zsebre v�gja, majd k�s�bb r��r kital�lni, mit jelenthet az a rajz. Amint az eltervezte, akk�nt is cselekedett, s folytatta a takar�t�st. R�vid ideig tudott csak tov�bb t�nykedni, mert ekkor hallotta, hogy �jra ny�lik az iroda ajtaja. Mi t�rt�nt, m�ris visszat�rt volna?, gondolta, m�g h�sz perce sincs, hogy elment! Kin�zett, �m a helyis�g olyan �res volt, hogy valahonnan a k�zelb�l m�g az eg�rcincog�st is hallani lehetett. A k�vetkez� pillanatban pedig valaki meg�rintette a nyak�t. Ijedt�ben akkor�t ugrott, hogy jobb h�j�n egyb�l seggre is �lt, s enyh�n sz�lva d�h�sen meredt a f�l�tte �ll� Hermion�ra, aki k�tr�t g�rnyedve r�h�g�tt, kez�ben pedig egy hossz� k�penyt l�b�lt.
- Te most rajtam r�h�gsz? – vonta fel k�rd�n a szem�ld�k�t, mik�zben talpra kecmergett, �s leporolta mag�t.
- Mi�rt, szerinted ki m�son?
- Na, j�, ezt most befejezt�k, itt most egyes-egyed�l �n k�rdezek, vil�gos? Els� k�rd�s: Mit keresel itt? M�sodik k�rd�s: Hogy jutott�l be ide �gy, hogy �szre sem vettelek? �s a harmadik, egyben utols� k�rd�s: Nem f�lsz a bossz�mt�l, Hermione Granger?
- H�t, akkor l�ssuk: az�rt vagyok itt, mert gondoltam el kellene egy kis seg�ts�g, ez�rt lej�ttem seg�teni. Ami�rt nem vett�l �szre, ennek a k�penynek k�sz�nhetem. Harry�, de k�lcs�nadta, hogy megviccelhesselek, l�tod? – b�jt bele a k�penybe, aminek h�la fej�t �s a nyak�t lesz�m�tva mindene elt�nt, mintha valami �veg lenne.
- Cseles – �rtett egyet Alex.
- A bossz�dt�l pedig egy�ltal�n nem f�lek – nevetett tov�bb a l�ny, mik�zben kib�jt a k�penyb�l, �s letette az egyik karossz�kre.
- Pedig kellene…
- El�bb a takar�t�s, a t�bbit ut�na rendezz�k, Mr. Rider.
- �rtettem, Ms. –szalut�lt, �s neki�lltak. Hermione p�lc�val, Alex tollsepr�vel �s vizes szivaccsal. Nem telt el f�l �ra, s m�r az eg�sz nyavaly�s szoba csillogott-villogott, mint valami dr�gak�.
- Sz�p munka – �llap�totta meg a fi�, mik�zben lerogyott egy sz�kre.
- K�sz�n�m, k�sz�n�m – hajlongott sz�npadiasan Hermione.
- Na, ebb�l el�g legyen, a b�ntet�sedet m�g mindig nem kaptad meg, tudod-e?
- Ne, k�ny�r�gve k�rem, kegyelem! – tette �ssze a k�t kez�t, �m szemei m�g mindig vid�man csillogtak.
- Ezt nem �szod meg – indult meg a l�ny fel�, aki �ppen ez�rt nevetve futni kezdett, igaz bar�tj�val nemigen vehette fel a versenyt. A m�sik r�videsen utol�rte, �s mellkas�val a l�ny h�t�nak d�lve elkapta a derek�t.
- Na, sz�val, nem nevetsz rajtam t�bbet?
- Ezt nem tudom meg�g�rni.
- Akkor most szenvedd el a haragomat!! – azzal csiklandozni kezdte Hermion�t, aki vis�tva nevetett, m�g a k�nnyei is kibuggyantak, s �ppen ez�rt r�videsen ugyan�gy a f�ld�n tal�lt�k magukat, mint nemr�gen a p�lyaudvaron, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy most Alex n�zett lefel�.
- �s most?
- H�t, m�g mindig nem… - mosolygott tov�bbra is.
- �s most? – hajolt olyan k�zel, hogy az a bizonyos tisztes t�vols�g m�r sehol sem volt k�z�tt�k.
- Zavarod a k�reimet, Rider. T�l k�zel vagy – jegyezte meg, b�r a hangj�ban egy cseppnyi rosszall�s sem bujk�lt.
- Nem baj az… Mondtam, hogy megfizetsz a gonoszs�god�rt…
- Igen, �s m�gis hogyan? – vonta fel a szem�ld�k�t a l�ny.
- Pontosan �gy – s abban a pillanatban Alex fej�ben bekattant valami, valami, amit m�r r�gen nem �rzett. Egy furcsa melegs�g, annak a tudata, hogy tartozik valakihez. Utolj�ra majdnem h�rom �ve �rzett, amikor Sabina egyszer csak megjelent a h�zuk el�tt a janu�ri h�es�sben. De ez a hely �s id� most nem arr�l a l�nyr�l sz�lt, hanem Hermion�r�l. Maga sem volt igaz�n mit tesz, de a k�vetkez� m�sodperben m�r azon kapta mag�t, hogy val�s�ggal cs�gg a m�sik ajk�n, �s esz�be sincs elengedni. No, nem mintha ezt a m�sik b�nta volna: karjait szorosan Alex k�r� fonta, �gy h�zva egyre k�zelebb mag�hoz. Csak a m�r-m�r tapinthat� cs�ndnek k�sz�nhett�k, hogy meghallott�k, amint valaki bel�p a folyos�ra. Azonnal sz�trebbentek, fel�lltak, �s k�t ir�nyba szaladtak: Hermione a k�penyt kapta mag�ra, m�g Alex meg�llt az ajt�ban. Pont az utols� pillanatban siker�lt ez a man�ver, mert ekkor megjelent el�tte Perselus Piton alakja.
- Nocsak, nocsak, Rider – n�zett k�rbe elismer�en. – Igaz�n sz�p munka. Azt hiszem, megel�gszem ennyivel, a h�t tov�bbi r�sz�ben szabad vagy.
- K�sz�n�m uram. – s m�r indult is az ajt� fel�.
- �h, miel�tt elfelejtem, McGalaony professzor besz�lni akar mag�val, az El�csarnokban v�rja.
- �rtettem, �s m�g egyszer k�sz�n�m.
Ahogy elszaladt, a professzornak az az �rz�se t�madt, hogy k�t p�r l�b sietett ki azon az ajt�n.

Alex �gy rohant, hogy alig siker�lt f�keznie az igazgat�n� el�tt.
- Hivatott, asszonyom?
- Igen, Rider. Tudja m�g maga, hogy mi a feladata?
- Megv�denem Harry Pottert.
- Akkor mi�rt csak mindig Ms. Granger k�zel�ben lehet l�tni?
- Hermione seg�t nekem beilleszkedni – h�zta kiss� �ssz�bb mag�t, k�l�n�sen, amikor az esz�be villant az a cs�k.
- Nem az a l�nyeg, hogy beilleszkedjen, hanem, hogy v�gezze a munk�j�t! Ha nem k�pes ezt megfelel�en ell�tni, k�nytelen leszek m�sik tan�t�t keresni mag�nak, �s eltiltani a h�zt�rs�t�l.
- Hogy mi?! El akar t�le tiltani? Na de mi�rt?
- Az�rt, amit mondtam. Foglalkozzon t�bbet a v�delm�re b�zott szem�llyel, �s akkor nem teszem meg ezt a neh�z l�p�st. J� �jszak�t!
Miut�n otthagyta, a fi� csak dermedten �llt, �s b�mult maga el�. El fogj�k tiltani Hermion�t�l! A gondolatra �les f�jdalom has�tott a mellkas�ba. Megr�zta a fej�t, �s elindult a klubhelyis�g fel�. �szre sem vette, hogy valaki az egyik p�nc�l takar�s�ban kihallgatta a besz�lget�st, �s most ezeken a szavakon r�g�dva indult el a pince fel�, kiss� �sszeg�rnyedve.
Mi az �rd�g lehet ez a sr�c?, gondolta Draco Malfoy, mik�zben kiss� neh�zkesen lem�szott a l�pcs�soron.