Alexnek m�g a l�legzete is el�llt a hatalmas kast�ly l�tt�n. �t egy k�l�n fi�kerbe k�ldte az �ri�s (mint k�s�bb megtudta, Hagridnak h�vt�k, �s csak f�lig �ri�s), amit k�l�n�s, sz�rke b�r�, sz�rnyas lovak h�ztak a kast�ly fel�. Olyan szokatlan volt sz�m�ra ez a vil�g, hogy t�bbsz�r az az �rz�se t�madt: most azonnal fogja mag�t, kiugrik a kocsib�l, �s fut amerre l�t. B�rmerre is n�zett, egyre furcs�bb �s furcs�bb dolgokat l�tott. Amikor v�gre kisz�llhatott a fi�kerb�l, ny�jt�zott egyet, s feln�zett a monument�lis tornyokra. Sz�val most ide leszek bez�rva egy �vig, �llap�totta meg mag�ban, remek, egyszer�en „csod�latos”. �s innen vajon merre? Hirtelen kit�rult a hatalmas t�lgyfaajt�, �s egy magas, karcs�, id�s n�vel n�zett farkasszemet, akinek pillant�sa legink�bb egy macsk��ra eml�keztetett. Szigor� arckifejez�s�r�l lehetetlens�g lett volna leolvasni, mit gondol az �rkezettr�l.
- �dv�zl�m, Mr. Rider – k�sz�nt�tte a v�zes�sek nesz�hez hasonl� hangj�n. – Rem�lem kellemesen utazott. A nevem Mcgalagony professzor, �n voln�k az iskola igazgat�ja.
A fi� csak b�lintott, hogy tudom�sul vette a t�nyt, majd felelt a leveg�ben l�g� k�rd�sre:
- Azt hiszem… B�r nem vagyok hozz�szokva az ilyen t�pus� lovakhoz – mutatott a csendesen v�rakoz� l�nyek fel�.
- Csod�lom, hogy m�r maga is l�tja a thesztr�lokat… Ez mindig csak azoknak siker�l, akik m�r l�ttak valakit meghalni…
- Remek – jegyezte meg sz�razon. – Aprop�, most mi lesz velem? Annyit tudok, hogy meg kell v�denem valami Harry Pottert… Azt hiszem, �t l�ttam a p�lyaudvaron…
- Maga…Maga tal�lkozott Potterrel? – az asszony arca most el�sz�r �rult el valamif�le �rzelmet, tal�n megd�bben�st.
- Nos, azt hiszem, igen… Fut�lag mintha �t l�ttam volna, m�r ha van vill�m alak� sebhely a homlok�n.
- Biztos�thatom, hogy �t l�tta.
- Remek – mondta ism�t. – De mi lesz most velem?
- Simons nem mondta?
- Csak annyit, hogy elm�letileg „M�gi�t” kellene tanulnom, csak �ppen egy cseppet sem kony�tok hozz�.
- Tudtam, hogy nem �t kellett volna elk�lden�nk mag��rt – mormogta az orra alatt, �m gyorsan visszatal�lt az eredeti, udvarias hangnem�re. – Azt hiszem, jobb lesz, ha lejegyzi azt az �lett�rt�netet, amit be kell tanulnia.
- Tess�k? Nem mondhatom el a saj�t �letemet?
- Sajn�latos m�don nem… Tudja, a di�kok, nem is besz�lve azok sz�leir�l de m�g a tan�rok egy r�sze is, val�s�gos ribilli�t csapna, ha kider�lne, hogy egy mugli, akarom mondani var�zstalan gyermeket vettek fel az iskol�ba. �ppen ez�rt azt a t�rt�netet tal�ltuk ki a sz�m�ra, hogy �n egy s�rv�r� tanonc…
- Egy mi?
- S�rv�r�, azaz var�zstalan sz�l�k gyermeke, de ezt nem kell hangs�lyoznia… - kanyarodott vissza az eredeti t�m�hoz. -, aki eddig a Durmstrangban tanult.
- A hol?
- Ez a Bulg�ri�ban l�v� Var�zsl�k�pz� Int�zet.
- Ezt m�g azt hiszem, �rtem. De hogyan v�gom ki magam az al�l, hogy m�g azt a hossz�k�s p�lc�t se tudom haszn�lni?
- Itt j�n a l�nyeg: f�l �ve egy s�lyos balesete volt, ami miatt egyszer�en, ha lehet �gy fogalmaznom, elapadt a teste m�giaforr�sa. A test�n l�v� hegek seg�ts�g�vel ezt nem is lesz olyan neh�z elhitetnie a t�rsaival. Tov�bb� egy r�vid amn�zia miatt m�g a mag�ba vert var�zslatokra sem eml�kszik.
- Teh�t olyan leszek, mint valami hadi rokkant, igaz? – �sszegezte a hallottakat, ami nem nagyon tetszett neki. Eddig mindig �rtelmes el�t�rt�neteket kapott, de ez most nagyon �gy t�nt a sz�m�ra, hogy m�r nagyon r�gen valahol maga m�g�tt hagyta az �SSZER�S�G” felirat� t�bl�csk�t.
- L�nyeg�ben igen. Annak �rdek�ben, hogy ezt az �lc�t fent lehessen tartani, az �r�kon csak az elm�letet fogja tanulni, egyik di�kunk pedig foglalkozik mag�val d�lut�nonk�nt, mintha pr�b�lna kihozni az agy�b�l n�mi m�gi�t. Ki tudja, lehet, hogy t�nyleg siker�l majd neki. Vele hamarosan tal�lkozni fog, ut�na pedig r�szt vesz az �vnyit� lakom�n, amelynek sor�n beosztjuk mag�t…
- Beosztanak? M�gis hova?
- Iskol�nkban a di�kok n�gy h�zba t�m�r�lnek, ezek a Griffend�l, Mardek�r, Holl�h�t �s Hugrabug. Valamelyik az otthona lesz ezek k�z�l erre az �vre. Sz�vb�l rem�lem, hogy nem a Mardek�r lesz az…
- Mi�rt?
- A maga v�dence a Griffend�l h�z tagja. Ha �nt a S�veg (Alex itt m�r meg sem pr�b�lta megk�rdezni, hogy az mi lehet, gyan�totta, hogy hamarosan �gyis megtudja) ne adj’ Isten a Mardek�rba osztja, onnan neh�z lesz megv�denie Pottert, mivel a k�t h�z k�z�tt t�bb �vsz�zada tombol a gy�l�let.
- Ez egyre jobb… Komolyan azt hiszi, hogy tudok seg�teni ezen a sr�con?
- Meggy�z�d�sem, hogy igen. Tudja sok k�z�s van mag�ban �s Harryben.
- Igaz�n? M�gis micsoda?
- Az � sz�lei is meghaltak, �r �ve pedig a keresztapj�t is elvesztette. Tudom, hogy �n is �tment ezeken, csakhogy �n m�g a nagyb�tyj�t is elvesztette.
- Nekem nem volt keresztap�m! – csattant fel, amikor felid�zte mag�ban azt a pillanatot, amikor Ash sz�m�ra megsz�nt l�tezni. A haldokl� f�rfi, amit bevallja, hogy nagyr�szt � felel�s a sz�lei hal�l�rt… Az �rkez� Ben Daniels, aki r�n�zve a holtestre megk�rdi:
- Ki volt ez? – � �jfent a hull�ra n�z, �s csak v�llat von:
- Senki.
Gyorsan elhessegette ezeket az eml�keket, �s feltette a k�rd�st:
- Honnan tud ezekr�l a dolgokr�l?
- Az MI6, vagy hogy is h�vj�k a szervezetet…
- Pontosan �gy.
- Sz�val �k juttatt�k el sz�momra az akt�j�t. De el�g a cseveg�sb�l, azt hiszem, a leend� „tan�ra” m�r v�r minket az El�csarnokban.

Alex csak komoran b�lintott, s k�vette McGalagonyt. Bel�pve az el�csarnokba azonban, mintha gy�keret vert volna a l�ba, egyszer�en nem mozdult. Csak �llt n�m�n, �s r�meredt az el�tte �ll� alakra. Ugyanaz az a karcs� termet, g�nd�r barna haj, mogyor�barna szemp�r…
- Hermione? – k�rdezte d�bbenten.
- Alex? – visszhangozta a m�sik hasonl�an meglepett hangs�llyal.
- Hermione, ismered ezt a fi�t?
- A p�lyaudvaron tal�lkoztunk, asszonyom… - felelte amaz kiss� feszengve.
- Ah, �tem. Ezek szerint a bemutatkoz�ssal nem kell b�bel�dn�nk, ez nagyszer� h�r. Akkor teh�t mehet�nk is a lakom�ra.
Azzal a k�t m�g mindig r�veteg nebul�t beterelte a Nagyterembe, ahol a di�kok leplezetlen�l �jra v�gigm�rt�k �ket. Hermione f�l�ton elt�nt mell�le, �s helyet foglalt Potter, valamint egy v�r�s lobbonc� fi� k�z�tt. � pedig besorakozott a sok-sok els�s k�z�, akik kedvesen n�ztek fel r�. Az egyik mellette �ll� sz�ke kisl�ny megr�ngatta az inge ujj�t, �s megk�rdezte:
- Te is els�s leszel?
- Nem, sajnos nem… Pedig ink�bb ott lenne a helyem, azt hiszem.
- Engem Violettenek h�vnak, t�ged? – lend�lt bele a besz�lget�sbe a kisl�ny, akinek vid�ms�ga �s azonnali bizalma egy apr� mosolyt csalt az ajk�ra:
- Alexnek.
- Sz�p neved van, apuk�mat is �gy h�vj�k.
- T�nyleg?
- Igen, de azt hiszem, most neked sz�lnak – mutatott el�re Violette, ahol egy h�roml�b� sz�k mellett egy alacsony, k�pc�s, �sz�l� h�lgy �llt, �s m�g egyszer felolvasott egy nevet:
- Alex Rider.
Halkan s�hajtott, majd �tv�gott az els�s�k t�meg�n, �s le�lt a s�mlicsk�ra. R�m szerencs�tlennek �rezte mag�t, ahogy az �sszes t�bbi, m�r beosztott di�k �t figyeli, mint akik nem tudj�k eld�nteni, egy ilyen gyerek mit keres a beosztand�k k�z�tt. Alex hirtelen �rezte, hogy valami puha, kalapszer�s�g landol a fej�n, tal�n a S�veg, amir�l az igazgat�n� motyogott. Egyik d�bbenetb�l a m�sikba esett. amikor egy hang sz�lalt meg a fej�ben:
- Na l�ssuk, t�ged hova pakoljalak? Hm… K�t h�z verseng �rted, tudsz r�la, fi�?
- Nem, de kital�lom – felelt halkan. – A Mardek�r �s a Griffend�l.
- Okos k�ly�k vagy, nem vit�s. Melyikbe szeretn�l ink�bb tartozni?
- �szint�n sz�lva egyikbe sem.
- Pedig a m�sik kett� nem seg�tene el�rni a c�lodat.
- Azt se tudom, mi a c�lom.
- Majd r�j�ssz. De addig is: GRIFFEND�L!! – hirdette ki �t�let�t, Alex pedig felpattant, �s Hermione fel� vette az ir�nyt. Oda�rve len�zett a l�nyra:
- Rem�lem nem probl�ma, ha ide �l�k.
- Ugyan m�r, ne but�skodj, gyere – szor�tott neki helyet maga mellet, majd r�sz�nta mag�t, hogy bemutassa a t�bbieket:
- �k itt a bar�taim: Ron Weasley, �s Harry Potter.
- �rvendek – fogott kezet mindkettej�kkel Alex.
- Mi sz�l hozott pont ebbe a suliba? – k�rdezte szinte azonnal Ron. A megsz�l�tott gondolkod�ba esett, �m v�g�l el�adta azt a mes�t, amit McGalagony t�mk�d�tt a fej�be. Arr�l viszont nem sz�lt, hogy kinek is kell majd tan�tgatnia �t d�lut�nonk�nt (val�sz�n�leg nulla eredm�nnyel). A beoszt�s v�gezt�vel (Violette a Holl�h�t h�z�t er�s�ti majd) a direktorin egy r�vid besz�det tartott, amire Alex igaz�b�l nem is figyelt oda, majd megkezd�d�tt a lakoma.

Draco Malfoy gy�l�lk�d� �rz�sekkel a sz�v�ben figyelte a Hermione mell� telep�l� �j fi�t. Igaz�b�l m�r a negyedikes kar�csonyi b�l �ta fente a fog�t a griffend�les eminensre, de csak id�n d�nt�tte el v�g�rv�nyesen, hogy meg is szerzi mag�nak. Most azonban, hogy ez az �j gyerek felt�nt a sz�nen (Drac�nak valami�rt volt egy olyan �rz�se, hogy ha nem l�p id�ben, lesz k�z�tt�k valamif�le �rzelem, ami ak�r romokba is d�ntheti a Hermion�val kapcsolatos �lmait), az esem�nyek vettek egy hat�rozott hajt�kanyart, �s elindultak a sz�m�ra kedvezetlen ir�nyba. Valamit s�rg�sen tennem kell, villant �t az agy�n a gondolat, mik�zben bekapott egy falatot az el�tte g�z�lg� b�r�nys�ltb�l, sz�rke szemeit pedig tov�bbra is a furcsa kett�s�n legeltette.

A vacsor�t k�vet�en Hermione azonnal a h�l�szob�ja fel� vette az ir�nyt, �m egy forr� f�rd� �s az �t�lt�z�s ut�n csak �lt h�l�ingben a h�l�szoba egyik ablakm�lyed�s�ben, �s n�zte az �jszakai Hold ez�st�s f�ny�ben f�rd� Fekete tavat. Valah�nyszor Alex az esz�be jutott, egy furcsa, megmagyar�zhatatlan �rz�s szor�totta �ssze a mellkas�t. Minden egyes gondolata egyre jobban felkeltette benne a gyan�t: az �j fi� titkol valamit. Valamit, ami tal�n rosszabb, b�rmelyik hazugs�gn�l. Akkor mi�rt b�zom meg benne m�gis, �szt�n�sen?. k�rdezte mag�t�l, mik�zben egy m�ly s�haj hagyta el az ajk�t, �s a l�b�t l�gatva tov�bbra is a lomh�n hull�mz� v�zfelsz�nt figyelte. N�ha m�g az is esz�be jutott, amikor megpillantotta a fi�t, ing n�lk�l. Nem csak a nyak�n viselt hegeket, hanem a v�llain, alkarj�n, s�t, m�g a mellkas�n is felfedezett egyet kett�t. Egy�ltal�n nem �tlagos gyerek, �llap�totta meg v�g�l, lem�szott a m�lyed�sb�l, beleb�jt a k�zelben v�rakoz� papucs�ba, �s leosont a l�pcs�n. Ahogyan sz�m�tott r�, egy sz�ke ifjonc �lt a kandall�val szemben, elm�l�zva figyelve a benne t�ncol� l�ngokat.
- Te sem b�rsz aludni, Alex? – k�rdezte halkan, a fi� m�gis �gy meglep�d�tt, hogy ugrott egyet ijedt�ben.
- Megijesztett�l, Hermione – n�zett a mell� telep�l� l�nyra.
- Nem �llt sz�nd�komban, ne haragudj. Hogy tetszik az iskola? – v�ltott ink�bb t�m�t.
- Az igazat megvallva nem tudom. Azt hiszem, nem vagyok ideval�. El sem kellett volna j�nn�m.
- Ne besz�lj ostobas�gokat! Tudod, a vil�gban mindennek oka van, annak is, hogy itt vagy…
- El�g alapos oka van, mit ne mondjak – jegyezte meg nem kev�s keser�s�ggel a hangj�ban. – Arra viszont m�g mindig nem j�ttem r�, mi�rt te leszel a tan�t�m.
- H�t, tudod… Hat �ve mindig kit�n� min�s�t�ssel vizsg�ztam, �s lettem iskola els�. Azt hiszem, McGalagony �gy gondolja, hogyha �n nem tudok bel�led kihozni semmit, akkor m�s se.
- Nem is tudtam, hogy ilyen okos vagy. A legt�bb csinos l�ny nem szokott okos is lenni – b�kolt, noha � maga sem tudta az ok�t.
- K�sz�n�m – pirult el egy kiss� Hermione, mik�zben elnyomott mag�ban egy �s�t�st.
- Rem�lem nem b�nod, hogy d�lut�nonk�nt foglalkoznod kell velem…
- Ugyan dehogy, csak tudod, el�g k�s�n fogok majd r��rni, mert id�n is rengeteg tant�rgyat vettem fel. Van egy-kett�, amit�l nem tudok megv�lni. P�ld�ul a mugli-�s r�naismeret.
- Mugliismeret? Az mire j�?
- A muglikr�l tanulunk. A t�rt�nelm�kr�l, tudom�nyaikr�l, ilyesmi. Nem mintha ezeket m�r nem tudn�m el�g r�g�ta…
- Mi�rt mondod ezt?
- Tudod, a sz�leim muglik…
- Ez nem �jdons�g, az eny�mek is azok, akarom mondani azok voltak…
- �ket is elvesztetted? – d�bbent le a l�ny.
- Igen, de ez m�r r�gen t�rt�nt, olyan m�sf�l �ves koromban. Nem is eml�kszem r�juk, b�r a nagyb�ty�m, Ian, mindig mondogatta, hogy ap�m fia vagyok.
- Lehet, hogy igaza van, nem gondolod? – �s�tott ez�ttal hangosan.
- Nem tudom, tal�n igazad van, majd elv�lik. F�radt vagy? – n�zett r� f�l szemmel a fi�.
- �, nem, dehogy is… - szabadkozott a l�ny, �m a k�vetkez� pillanatban m�r nekid�lt Alexnek, �s elnyomta az �lom. Amaz elmosolyodott, az �l�be vette, �s elindult a l�nyok h�l�szob�ja fel�. Azaz, csak elindult volna, ha az els� l�pcs�fok nem v�ltozott volna abban a pillanatban cs�szd�v�, amikor r�l�pett. Jobb �tlet h�j�n felbaktatott a fi�k h�l�term�be, a saj�t �gy�ra fektette Hermion�t, betakarta, majd visszament a klubhelyis�gbe, �s v�gigd�lt a kanap�n. Nem is tudod, mennyire igazad van, Hermione, gondolta m�g utolj�ra. T�nyleg ap�m fia vagyok, jobban, mint azt hinn�d. Hiszen nem mindenki mondhatja el mag�r�l, hogy egyenes �gon �r�k�l egy nem mindennapi foglalkoz�st, �gy, hogy m�r tizenn�gy �vesen beledobj�k a m�ly v�zbe.