A Sólyom gyémántja
A főfelügyelő cigarettára gyújtott:
- A következő kérdés motoszkál a fejemben: Hogy kerül össze Herbert Simple, a szerencsétlen, reménytelen, balfék ex-rendőr egy olyan emberrel, mint Johnny Napolli?
- Nem én lőttem le! - nyöszögte Helbert.
- Elhiszem. - Snape orrcimpája megremegett a kiáramló cigarettafüsttől. - Ha maga le akarta volna lőni a törpét, bizonyára a saját lábát találta volna el. Mikor lőgyakorlatra küldtük, akkor is az oktatót lőtte le. De ettől még tény marad, hogy a fegyveren csak és kizárólag a maga újjlenyomatait találtuk. Úgyhogy azt ajánlom, meslje el, mit keresett ott az öccsével!
Kettes számú közellenség
Sokáig néma csönd volt. Azt se hallottam, amikor Powers felkelt az ágyból. Aztán egyszer csak ott volt a feje az enyém mellett. A holdfény a szemében táncolt.
- Ide figyelj, Diamond - szólt. - Én nem ismerlek téged, és akit nem ismerek, abban nem bízom. Lehet, hogy tiszta vagy, de az is lehet, hogy sáros. A sárban pedig az a rossz, hogy könnyen belefullad az ember. Világos?
Átható pillantással nézett rám. Most is volt valami az arcában, ami egy kórista fiúra emlékeztetett. Csakhogy ő olyan kóristafiú volt, aki inkább felgyújtja a templomot, semmint hogy énekeljen benne.
- Adok egy jó tanácsot - mondta. - Csinál úgy, mint egy lefolyó.
- Mint a lefolyó?
- Igen. Dugulj el.
Titkos szolgálat
Bátyám gondolataiba merülve bicegett mellettem. Hosszú ideig egyetlen szó sem esett köztünk, végül aztán Tim sóhajtott egy nagyot.
- Charlotte! - Valahogy gyanítottam, hogy a nő jár az eszében. -Tudod, komolyan az az érzésem, hogy kedvel engem.
Vállat vontam.
- Tény, hogy mosolygott, amikor kilökött a vonatból.
Keresztúthoz értünk, és ezúttal egy táblát is találtunk. Mutatta, hogy merre van Dover, de azt nem, hogy hány kilométerre.
- Szerinted milyen messze van? - kérdezte Tim.
- Pár kilométerre lehet, nem messzebb - feleltem.
Tim elfintorodott.
- Nem biztos, hogy tudok annyit gyalogolni, öcsi. Azt hiszem, kificamodott mind a két bokám.
Lenéztem a lábára.
- Nem ficamodott ki - állapítottam meg. - Csak fordítva vetted fel a cipődet.
Homályos nyomok
- Üzleti ügyben utazik Párizsba? - érdeklődött a texasi.
A válasz természetesen „nem” volt. Timnek hetek óta nem volt ügye, és akkor is egy eltűnt kutyát kellett megkeresni. Három napot töltött a Battersea Kutyamenhelyen, ahol háromszor megharapták - kétszer a kutyák. A baj csak az volt, hogy ezt nem volt hajlandó elismerni. Szeretett titokzatos emberként gondolni magára. Ezért most kacsintott, és előrehajolt.
- Magunk közt legyen szólva - mondta lassan - egy ügyön dolgozom.
Na ja, gondoltam, a gügye ügye. Folytatta: - Az Interplop kért fel.
- Mármint az Interpol -helyesbített a texasi.
A fülszövegekért külön köszönet Chris-nek!!! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
