Velem mindig történik valami! Nem volt elég az a múltkori ügy a gyémántokkal, most megint rám szállt a rendőrség! Finoman megkértek, hogy segítsek nekik... Olyan finoman, hogy egyik pillanatról a másikra a fiatalkorúak börtönében találtam magam, egy cellában az ország első számú közellenségével! Az ütődött bátyám persze, aki képes és magánnyomozónak nevezi magát, megtette értem, amit tudott: a nagy semmit. Még ez a szerencse! Ha segít, ki tudja, megúszom-e élve!
|