Na, ha ez nem szem�ts�g, akkor most �ppen kar�csony lesz, �n pedig a mikul�s vagyok!
Az egy ok, hogy bet�rtem abba az �zletbe, az m�g egy, hogy el akarnak k�ldeni egy bevet�sre „b�ntet�sb�l”, de m�gis MI�RT PONT AUSZTR�LIA? MI�RT?
Mi�rt a F�ld t�loldal�ra k�ldenek? �s m�g �n akartam Londonban vak�ci�zni. Na ennyit err�l.
�s hopp�! Mikor kijelentettem, hogy nem megyek olyan messzire, pl�ne nem egy pasival, akinek el�g kev�s tapasztalata lehet ezen a t�ren, �s m�g csak k�t k�ldet�sen van t�l, megzsaroltak! Engem!
Alexet viszont �gy t�nt, nem tudj�k meggy�zni, sz�val miut�n �n m�r biztos voltam, kik�ldtek az irod�b�l, hogy menjek le Smithershez a k�ty�k�rt.
Tulajdonk�ppen Smithers az egyetlen norm�lis alak az MI6-ban. Crawley az�ta a kis incidens �ta, mint egy citrom, Jones, ak�r egy j�gcsap (de csak velem szemben! Alexhez t�k kedves!), Blunt pedig a Nagy Sz�rke Folt. �n �letem egyharmad�t alv�ssal t�lt�ttem eddig, a m�sik harmad�t a suliban, a marad�kot pedig ezzel a t�rsas�ggal. �s m�g csod�lkozik a suli-pszichol�gus, hogy kiss� agressz�v vagyok. Meg pirom�ni�s.
De miel�tt kil�ptem volna az ajt�n, Mrs. Jones a kezembe nyomott egy akt�t. Val�sz�n�leg inform�ci�kkal, meg �j szem�lyazonoss�ggal. A szok�sos. Ezek szerint Alexet nem lesz k�nny� megf�zni, hogy menjen bele. Pl�ne azok ut�n, hogy �gy �v�lt�ttem Blunttal az orra el�tt. Szeg�ny fi�, sokkos �llapotban lehet.
Miut�n le�rtem a tizenegyedikre, bel�ptem bevet�seim m�sodik �llom�s�ra: Smithers irod�j�ba. A k�v�r pasas vid�man integetett, mintha �n lenn�k a legboldogabb l�tv�ny az �let�ben, pedig ez r�vid, k�cos hajjal – amikor Moszkv�ban volt k�ldet�sem, fi�nak kellett be�ll�tanom magam, ez�rt lev�gatt�k a hajam. T�k r�vid volt! Az�ta m�r megn�tt egy kicsit, de m�g mindig csak az �llammal van egy vonalban –, fekete g�nc�kben – mivel nem tal�ltam m�st – ez aligha volt lehets�ges.
- Ugye tudod, hogy tartozol egy laptoppal? – k�rdezte.
- Tudom, hol van az el�z�! – v�dekeztem.
Ez igaz is volt. Valahol itt, Londonban hagyhattam el, mikor kiugrottam a helikopterb�l. �s mint mindannyian tudjuk, ez a v�ros nem is annyira nagy, sz�val gyakorlatilag nem t�nt el.
Ezt persze nem k�t�ttem Smithers orr�ra. Hogy mi�rt? Egyr�szt nem vagyok pof�tlan (nem �gy, mint Crawley), m�sr�szt m�r �t is t�rt a k�vetkez� t�m�ra.
Ekkor jutott eszembe, hogy m�g mindig n�lam van a zacsk� chips, amit Bluntn�l elfelejtettem felbontani. K�r. De mindegy, Smitherst meg am�gy sem �rdekelte, mit zab�lok az irod�j�ban, csak akkor, ha leejtettem.
- Hallom egy�tt dolgozol Alexszel – sz�lalt meg vigyorogva.
- Aha – v�laszoltam �n �rtelmesen, mert nem nagyon �rtettem, mi ebben olyan vicces.
- K�sz�tettem nektek egy csom� holmit. Mivel � m�g nincs itt, csak a saj�tjaidat mutatom meg.
El�vett egy mobiltelefont.
- Mr. Blunt k�l�n k�rte, hogy ne adjak neked semmi robban�anyagot, mivel te mindig a k�rny�k leg�rt�kesebb �p�let�t szemeled ki. A m�ltkori k�rjelent�seddel siker�lt mindenkit fel�lm�lnod az elm�lt harminc �vben. Viszont ahogy ismerlek, an�lk�l nem igaz�n jutn�l semmire.
Ezek szerint kapok robban�anyagot.
- Sz�val itt ez a mobiltelefon. Olyasmi, mint a legut�bbi, csak nincs benne plasztik robban�anyag. Laptopot most nem adok, mert az t�l nagy, �s a m�ltkorira sem tudt�l vigy�zni. Kapsz m�g egy sz�mol�g�pet. Na ez az, amir�l jobb szeretn�m, ha nem sz�ln�l senkinek. Maximum Alexnek.
El�vette az egyszer�, fekete m�ty�rk�t, ami minden val�sz�n�s�g szerint robban�anyagot rejtett.
- H�romszor megnyomod a bekapcsol�s gombot, majd be�t�d a m�sodpercek sz�m�t, ut�na az egyenl�t, otthagyod �s elh�zod a cs�kot a helysz�nr�l. Nem fogod t�l nagynak tal�lni a robban�s erej�t.
Zsebre v�gtam az eddigi szerzem�nyeimet, majd v�rtam a folytat�st, ami �j partnerem szem�ly�ben �rkezett, aki kopog�s n�lk�l nyitott be Mrs. Jonesszal a nyom�ban, �s ler�tt r�la, hogy m�r a pokolba k�v�nt mindenkit, f�leg Bluntot.
- Alex! – ki�ltott vid�man Smithers.
A sr�c nem t�l lelkesen morgott valamit, miut�n megl�tott engem. Meg�rtem. �n se akarok vele dolgozni, teh�t rokonszenve k�lcs�n�s.
- �s Mrs. Jones! – Smithers t�retlen�l j�kedv� volt. – Dannek m�r bemutattam, miket k�sz�tettem neki. Alex, te szint�n kapsz egy mobiltelefont. Kapcsolatba l�phetsz vel�nk a 987-et t�rcs�zva. Tov�bb� bele van �p�tve egy poloskakeres� program, hasonl�, mint a GameBoyba, a bej�v� �zenetek k�z�l a 123-657-es sz�mr�l j�v� SMS-t kell megnyitnod, hogy haszn�lni tudd. Plusz m�g egy k�b�t� l�ved�k is van, amit az 555-�s sz�mkombin�ci�val tudsz kil�ni az antenn�b�l.
Megfigyeltem, hogy m�g az �n telefonom csini piros sz�nben vil�g�t, Alex szolid feket�t kap.
El�ker�lt tov�bb� m�g k�t naptej, ami garant�ltan sz�tmar mindent, ami nem szerves, plusz nekem egy t�k felesleges sminkdobozka – mint k�s�bb kider�lt, felr�zva f�stbombak�nt is funkcion�lt. Valamint Alex sz�m�ra kifejlesztett egy tollat, amiben egy olyan k�s tal�lhat�, ami �ll�t�lag �tv�g mindenf�le f�met. Meg torkot is, de ezt nem tette hozz�.
V�g�l nagy b�szk�n megnyomott egy gombot a sz�m�t�g�p�n, mire az irattart�szekr�ny od�bb h�z�dott, ny�l�st hagyva a falban.
�n teljes bizonyoss�ggal �ll�thatom, hogy a szemem se rebbent. Ellenben Alexszel, aki m�g nem szokhatott hozz�, hogy Smithersn�l semmi sem az, aminek l�tszik.
A falhoz k�t sz�rfdeszka volt t�masztva.
- Gondoltam, mivel am�gy is Sydneybe mentek, ezek j�l fognak j�nni. Egy motor is van bele�p�tve, sz�val ha nincs hull�m, akkor is tudtok haladni. A maximum sebess�g sz�z kilom�ter per �ra.
Remek. Ezek szerint nem fogunk unatkozni. Hab�r mi�rt is tenn�nk.
A chipset zab�lva azonban r�j�ttem egy �rdekes dologra: Smithers szint�n jobban kom�lja Alexet, mint engem. Lehet, hogy az�rt, mert �n kiv�tel n�lk�l t�nkrev�gtam minden holmij�t, m�g a sr�c minden val�sz�n�s�g szerint csak k�t alkalommal. Plusz m�g � kapott „csak �gy” egy kar�r�t, amibe bele van t�pl�lva a vil�gt�rk�p, egy ir�nyt�, a hely�nket meg lehet vele hat�rozni, �s m�g ki tudja, mire j�, mert Smithers „suttogva” magyar�zta ezt el Alexnek, �s megpr�b�lta �gy adni oda neki, hogy �n ne vegyem �szre. H�t nem siker�lt neki.
�s miut�n felszerelkezt�nk, j�hetett az eligaz�t�s. Mert �n m�g ki sem nyitottam az akt�t – �s nagyon �gy t�nt, hogy Alex sem tud semmit, de az�rt az � kez�ben is ott volt egy akta.
- � itt Michael Maitland – tolt el�nk egy k�pet Mrs. Jones.
Meg kell mondjam, �letemben nem l�ttam sokkol�bb l�tv�nyt. Pedig nekem b�rki elhiheti tal�lkoztam m�r �rdekes egy�nekkel. P�ld�nak ok��rt ott volt mindj�rt az a prosti-gyilkos a m�sodik k�ldet�sen. Na az nem volt semmi. Felszabdalt k�p, hi�nyz� f�l, meg p�r ujj… pluszban az a minden n�gyzetcentin teletetov�lt test… M�g most is kir�z t�le a hideg. B�r lehet, hogy a kin�zet�n�l j�val nagyobb hat�ssal volt r�m az, hogy a dr�ga sz�leim ut�n akart k�ldeni. Nem mintha �n a pirosl�mp�s negyedben lakn�k, csak �tban voltam. Mint eddig szinte mindig.
Ez a pasas nem volt teletetov�lva, nem voltak sebhelyek az arc�n. R�ncos volt, �s m�r val�sz�n�leg �tven is elm�lt. M�gis, nem ez volt az ijeszt� benne. Ha csak ennyi lett volna, beler�h�g�k Mrs. Jones k�p�be.
Neh�z elmondani, mi volt a tekintet�ben, amit�l kir�zott a hideg. Azt l�tni kell ahhoz, hogy meg�rtse az illet�.
- Gazdag �s Sydneyben lakik. Nem keveredett bele semmilyen olyan dologba, aminek csak egy picike k�ze is lehetne a „b�n” sz�hoz.
- Akkor mi a fene �rdekes van rajta, hogy minket k�ldenek oda? – sz�ltam k�zbe. De ez m�g nem jelenti azt, hogy pof�tlan is vagyok.
Mrs. Jones megaj�nd�kozott gyilkos pillant�sainak egyik�vel.
- Az ottani k�m�nk azonban jelentette, hogy Maitland tal�lkozott egy bizonyos szem�llyel. K�t napra r� elt�nt.
- Ki? – k�rdeztem �rtetlen�l. – Maitland?
- Nem, Dan. Erica.
Erica. Egy fiatal �gyn�k, aki �ssz-visz k�t �ve dolgozott az MI6-n�l. Volt egy k�z�s bevet�s�nk. Semmi t�bb. � abba a csoportba tartozott, akik nem els�re ut�ltak meg. Nem tudom, Mrs. Jones tal�n az�rt mondta el, mert azt hitte, meg�rint, vagy valami ilyesmi, de elsz�molta mag�t. Az ilyesmi m�r r�g�ta hidegen hagy. �s vajon kik miatt?
- �s m�gis hogy k�pzelik, hogy k�t gyerek a k�zel�be tud f�rk�zni Maitlandnek? – k�rdezte Alex.
- Nem neki kell, hanem az unok�j�nak – v�laszolta Mrs. Jones. Ism�t egy f�nyk�pet csod�lhattunk, meg, amin egy k�b� vel�nk egyid�s sr�c m�szott ki a tengerb�l, akit azonnal a Ki-ha-nem-�n t�pusba lehetett volna sorolni.
- Sz�val k�mked�nk, j�pofizunk �s megh�vatjuk magunkat valami minikast�lyba – soroltam cseppet sem lelkesen.
- Valahogy �gy –egyezett bele a n�. – Akkor azt�n k�r�ln�zhettek ott. Persze el�tte is j� lenne, ha szerezn�tek inform�ci�kat.
- Eml�tett m�g valakit – sz�lt k�zbe Alex. Te j� �g, mi�ta figyel valaki ennyire Jonesra? �s mi�ta sz�l�tok �n b�rmilyen �gyn�k�t – Lucyn k�v�l – a keresztnev�n? – Akivel Maitland tal�lkozott.
Mrs. Jones s�hajtott, �n pedig r�gt�n meg�reztem, vesz�lyes vizekre �rkezt�nk.
- A vele l�tott szem�ly Jaszen Gregorovics.
Hopp�! Az az a b�rgyilkos, aki nem t’om m�r, mi a fen�t csin�lt �s hol. Ja, de azt tudom, mit csin�lt. Gyilkolt.
Oldalra n�ztem, hogy l�ssam Alex arc�t, ami most ink�bb eml�keztetett egy szobor�ra. Kem�ny volt, merev �s �rzelemmentes. �s ebb�l csak egy dolgot tudtam levonni: Alex egy k�zelebbi rokon�t Gregorovics �lte meg.
- Olvass�tok el az akt�t, benne van az �j szem�lyazonoss�gotok – folytatta Mrs. Jones. – A tov�bbi r�szletekr�l az ausztr�l titkosszolg�latt�l kaptok felvil�gos�t�st. A rept�ren majd v�rni fognak titeket. – kis gondolkod�s ut�n m�g hozz�tette: - Vigy�zzatok magatokra.
Egy �r�n bel�l minden ruh�nkkal, cuccunkkal, „fegyvereinkkel” az MI6 mag�ng�p�n rep�lt�nk Sydney fel�.