Ez volt az a pillanat, amikor Harry arc�n b�rmif�le �rzelmet, s ezzel egy�tt egy�ltal�n v�ltoz�st lehetett �rz�kelni. Eddig �res, m�r-m�r betegesen vak szeme v�gre valah�ra megtelt �lettel, s olyan volt, mint amikor valamennyien megismert�k. Most azonban nem azt a bizonyos �tlagos der�t lehetett l�tni rajta, hanem a mindenen t�lmen�, lehetetlen f�jdalmat.
- GINNY! – ki�ltotta, s a f�ld�n hever� l�ny b�gyadtan kinyitotta a szem�t, s abban hossz� id� ut�n most el�sz�r gy�ltak ism�telten az �r�m apr�cska szikr�i.
- Harry – er�szakolt ki mag�b�l egy mosoly-f�les�get, majd megpr�b�lta mag�t �l� helyzetbe torn�szni. A sz�nd�k ugyan val�ban megvolt, az eredm�nyt nem nagyon lehetett l�tni. A kis T�l�l� leviharzott a p�diumr�l, �s lerogyott val�di szerelme mell�, a l�ny mell�, aki m�g akkor is szerette, amikor bar�tai kezdtek elfordulni t�le a Sabina ir�nt �rzett, megmagyar�zhatatlan vonzalma miatt. S aki a tem�rdek k�nz�st is v�llalta, csakis �rte. Egy olyan Harry Potter�rt, aki csak az utols� pillanatban ismerte fel azt, ami idestova hat �ve az orra el�tt hevert. Hermione, Luna �s Ron ekkor m�r hangosan, a k�lvil�ggal mit sem t�r�dve s�rtak, s�t m�g Alex szem�nek sark�ban is szorgalmasan gy�lekeztek a s�s, f�jdalomt�l keser� cseppecsk�k. �k tudt�k, ami bar�tjuknak m�g nem jutott el a tudat�g: az ifj� Ginny Weasley b�rmelyik pillanatban itt hagyhatja ezt az �rny�kvil�got. B�r lelke val�ban mindenn�l edzettebb volt, fizikai �llapot�r�l m�r kor�ntsem lehetett elmondani ugyanezt. Ahogyan ott fek�dt Harry kezei k�z�tt, �gy festett, mint valami id�tlen rongybaba. S akkor sz�pen lassan bek�vetkezett az elker�lhetetlen v�gzet: a megt�rt test sz�pen, apr�nk�nt kih�lt, s a barna szemek �vegesen meredtek a semmibe.
- NE!!! – Harry gy�szos �v�lt�se megborongatta a s�rkamr�ban �sszegy�ltek b�r�t, s imm�ron minden seg�t�j�b�l el�csalogatta a k�nnyeket.

Shirley az�ta, hogy ber�ngatt�k �ket a s�r belsej�be, a lehet� leg�szrevehetetlenebb m�don var�zslatokat mormogott. B�r Ginny hal�la �t is megviselte, nem akart kiesni a b�b�jok sorol�s�nak monoton ritmus�b�l, �gy arcizmainak egyetlen r�ndul�s�t sem lehetett l�tni, noha legsz�vesebben � is hangosan gy�szolt volna a t�bbiekkel. A lopva r�n�z� Hermione m�r meg sem lep�d�tt, amikor k�nnyeinek f�gg�ny�n �t a S�t�t Papn� arc�n csak a rend�letlen koncentr�ci�t l�tta. Abban a pillanatban csak az � m�gi�j�ra sz�m�thattak, hiszen hi�ba t�rt vissza Harry Potter j�zan esze, azt mos �gyis maga al� temette a f�jdalom. A fekete haj� l�ny hirtelen befejezte a b�b�jt, s feln�zett a p�diumon tan�cstalanul �ll� Alexre, aki mellett m�g mindig ott �lt a Nagy�r, akinek eg�sz megjelen�se felh�tlen nyugalomr�l tan�skodott. Nyilv�nval� volt, hogy � m�r elk�nyvelte mag�ban a gy�zelmet, hiszen az egyiket, aki �rthatott volna neki, voltak�ppen a maga oldal�ra �ll�totta, m�g ha Rider nem is testest�l-lelkest�l az � h�ve. Elv�gre ez nem volt l�tsz�ks�glet. R�ad�sul ezt a nyavaly�s Sebhelyest is kih�zhatja a list�r�l, mert az most �gyis f�l�r�lt �llapotban �lelget egy halott l�nyt, akit valamikor tal�n szeretett. Szerelem! Ah, micsoda gyermeki ostobas�g! Ezek ut�n sz�m�ra azt�n �des mindegy volt, mikor v�gez a fi�val.

Alex �szrevette a fel� k�ld�tt pillant�sokat, s r�gvest felfogta az �zenetet. Miel�tt azonban b�rmit is tehetett volna, a s�r bal oldali fala berobbant. Por �s k�t�rmel�k sz�r�dott mindenfel�, s a sz�ke fi� ezt a pillanatot v�lasztotta ki a cselekv�sre: leugrott az emelv�nyr�l, mit sem t�r�dve Voldemort felh�borodott ki�lt�s�val, s Harryhez rohant, aki most a fej�t igyekezett v�deni a r�hull� k�darabokt�l. M�g nem �rt oda a fi�hoz, amikor meghallotta McGalagony kiss� rik�csol� hang�t, aki egy fel�j�k menetel� aurorcsoportot vez�nyelt �ppen:
- Rider, ha ezt t�l�lj�k, esk�sz�m, hogy visszavonom a Grangert�l val� eltilt�s�t.
- Komolyan, professzor? – ord�totta t�l a robajt.
- Persze, csak menjen m�r �s seg�tsen Potternek!
Alex ek�zben mindenn�l jobban rem�nykedett benne, hogy a p�rbesz�det Hermione is hallotta.
- Gyere – ragadta meg bar�tja kez�t, aki azonban kir�ntotta mag�t a szor�t�s�b�l.
- Nem! Itt maradok Ginnyvel!
- Akkor meghalsz, te �r�lt!
- Nem �rdekel!
- De igen, �rdekelnie kell! Sz�ks�gem van r�d, �rted? El kell puszt�tanunk Voldemortot – mit sem t�r�dve Harry ellenkez�s�vel, talpra �ll�totta, s val�s�ggal elvonszolta a halott k�zel�b�l. Most akadt n�mi ideje, hogy k�r�ln�zzen: a falon t�tong� lyukon �t �jabb �s �jabb aurorok �z�nl�tt�k el az emiatt kiss� sz�k�ss� v�l� termet. Mindenfel�, de m�g a mauz�leum k�r�l is egym�ssal csat�roz� csoportokat lehetett l�tni. Bar�taikat sehol sem l�tta, teljesen elvegy�ltek a harcol�k t�meg�ben. Ki kell jutnunk innen, egyre csak ezt hajtogatta, mik�zben �tverekedte magukat a v�res k�zdelem sorain. A Tiltott Rengeteg sz�l�n meg�lltak, �s egy vastag t�rzs� fa m�g� rejt�ztek. H�tukat egym�snak vetve pihegtek, majd v�gign�ztek magukon, hogy felm�rj�k az �llapotukat. Mindketten szereztek p�r s�r�l�st, kisebb-nagyobb v�g�st, amikb�l n�ha m�g most is csordog�lt a v�r.
- �s most mihez kezd�nk? – k�rdezte kiss� akadozva Harry.
- Nem tudom. El kellene csalnunk Voldemortot a t�bbiek k�zel�b�l, mondjuk a k�gy�j�val egy�tt.
- Ebben lehet valami, de mi lesz Shirley�kkel?
- Tudnak magukra vigy�zni. Az aurorok abszol�t t�bbs�gben vannak. Gy�zni fognak.
- Pl�ne, ha minden hal�lfal� minket �ld�z – mutatott az egyik ir�nyba, ahonn�t val�ban egyszerre �t fekete csukly�s alak igyekezett az erd� fel�, hogy elkapj�k, �s uruk el� hurcolj�k �ket.

- Akkor kezd�dhet a v�ront�s – vette kez�be a pisztolyt, kibiztos�totta, �s a fedez�k m�g�l c�lzott. Megh�zta a ravaszt, s az els� goly� a homlok�n tal�lta el az egyiket, aki azonnal holtan esett �ssze a f�v�n. K�r�l�tte hamarosan l�that�v� v�lt egy v�r�sl� t�csa. T�rsai egy m�sodpercre megtorpantak, majd rend�letlen�l folytatt�k �tjukat a kett�s fel�. Ekkora m�r Harry is mag�hoz t�rt valamennyire, �gy ketten t�madt�k ellens�geiket, ki-ki a maga fegyver�vel. Amikor v�geztek, �sszen�ztek.
- Ez sz�p volt. �s most hogyan tov�bb?
- Azon gondolkozom, hova mehetn�nk. Kell egy hely, ami el�g messze van a s�rt�l, �s lehet�leg Sabin�t�l is.
- Besz�lt neked a Traviata-jel�r�l?
- Igen. Roppant vesz�lyes fegyver lehet.
- A helyedben emiatt nem agg�dn�k.
- Mi�rt?
- Shirley elint�zte, hogy a jel k�pess�ge megforduljon. Most m�r elsz�vja az erej�ket.
- Remek, de ett�l m�g nem lettem okosabb, hogy hov� mehetn�nk.
- Mit sz�ln�l a Sz�ks�g Szob�j�hoz? – vetette fel �tlet�t Alex.
- Azt, hogy s�rg�sen felejtsd el. A tan�rok azon kereszt�l menek�tik az als�bb �ves di�kokat az iskol�b�l. K�l�nben is, ha odamenn�nk, az azt �p�letet is romba d�nten�.
- Ok�, beismerem, igazad van.
- Menj�nk a Szellemsz�ll�sra!
- A Roxmortsba vezet� alag�t is a kast�lyb�l indul. Gyalog pedig el�g messze van.
- L�tszik, hogy m�g nem ismered a Roxfort minden titk�t. L�tod azt a f�t, ott, a Fekete-t� partj�n?
- Azt a f�z-szer�s�get?
- Igen. Na, az alatt van egy �tj�r�, ami egyenest a Szellemsz�ll�sra visz.
- �rtem, mire v�runk m�g? Menj�nk!
- V�rj egy percet – h�t�tte le bar�tja lelkesed�s�t Harry. – Nem lenne szerencs�s, ha azonnal kisz�rn�nak minket. Invito k�peny!
Percekig nem t�rt�nt semmi, majd egy halk, suhog� hang �t�tte meg a f�l�ket. A ruhadarab barn�s-sz�rk�s �rnyk�nt suhant az �gen, ami megint csak felkeltette n�h�ny hal�lfal� �rdekl�d�s�t, �m miel�tt k�vethett�k volna r�pt�t, az aurorok egy n�pesebb gy�lekezete led�nt�tt �ket a l�bukr�l. V�g�l a k�peny puh�n Harry kez�ben landolt.
- Most m�r mehet�nk – jelentette ki el�gedetten, mik�zben magukra bor�totta a l�thatatlann� t�v� k�penyt. Csigalass�s�ggal haladtak, nehogy a l�buk kil�gjon az anyag al�l, r�ad�sul az ifj� var�zsl�nak gondoskodnia kellett a l�bnyomaik elt�ntet�s�r�l is. A f�riaf�z, mintha csak meg�rezte volna a k�zeledt�ket, ostorszer� �gaival hevesen csapkodni kezdett. Nem egyszer v�gighas�tott a k�penyen, �m a r�bocs�tott pajzs-b�b�jnak k�sz�nhet�en nem szakadt el. Viaskod�s�nak v�g�l Harry egyik �tka vetett v�get, ami megmerev�tette a n�v�nyt.
- erre – mutatta az utat. Libasorban b�jtak be a t�rzs�n t�tong� r�sen, s n�gyk�zl�b v�nszorogtak �t a sz�k�s j�raton. A Szellemsz�ll�son teljes n�mas�g uralkodott, de m�g ide is el�rt a kast�ly k�r�l zajl� csat�roz�s tompa moraja.
- �s most mihez kezd�nk? – k�rdezte Alex, mik�zben lerogyott az egyik r�gi dobozra, amin l�tszott, hogy valaha �gyk�nt is haszn�lt�k.
- V�runk. Egyel�re �gy sem tehet�nk egyebet. Alex… - sz�lalt meg egy hosszabb hallgat�s ut�n.
- Hm? – n�zett r� k�v�ncsian a megsz�l�tott.
- Sajn�lom…
- Mit?
- Mindent... Hogy ennyire h�lye voltam, �s nem l�ttam a f�t�l az erd�t. Hagytam, hogy Sabina sz�ps�ge megbabon�zzon, �s teljesen elcsavarja a fejemet. Az �n hib�m, hogy Ginny meghalt! – fakadt ki.
- Ne hib�ztasd magad ez�rt! Nem te tehetsz r�la!
- Dehogynem!
- N�zd, Harry, �n is voltam szerelmes abba a l�nyba, tudom milyen �rz�s.
- De te nem hagytad el magad miatta…
- Na, j�, el�g ebb�l a felesleges �nmarcangol�sb�l! Ki kell tal�lunk, hogy Voldemort t�nyleg ide tart-e.

Alig, hogy befejezte a mondatot, mindketten fel�v�lt�ttek. Alex a Jegyre, m�g Harry a vill�m alak� sebhely�re szor�totta a kez�t. Test�ket egyk�nt j�rta �t a k�nz� f�jdalom, mik�zben egyik�k k�peket l�tott, a m�sikuk pedig a Nagy�r d�h�s hangj�t hallotta a fej�ben. Hozd el nekem Pottert, egyre csak ezt szajk�zta az akaratos kis hangocska, �m � igyekezett �gyet sem vetni r�.
- Ide tart – jelentette be a szem�veges fi�, mik�zben kiss� akadozva szedte a leveg�t. - Rep�l, sz�val csak p�r perc�nk van kital�lni, hogyan v�gezz�nk vele. R�ad�sul Sabina is vele van.
- Azt tudod, hogy m�r nem probl�ma, s�t, kifejezetten el�ny. �gy int�zz�k el, ahogyan kell.
- Mire gondolsz?
- A feliratra Dumbledore s�rj�ban. Az lehet a kulcs.
- Lehets�ges… - id�zte fel mag�ban �jra azt a p�r sz�t. -…, hogy a „Test” te voln�l?
- K�nnyen el tudom k�pzelni. M�s magyar�zat nemigen k�n�lkozik arra, hogy ezt mi�rt kaptam – b�k�tt a Jegyre Alex. Min�l t�bbet gondolkozott ezen, ann�l biztosabb volt az igaz�ban.
- Jogos – biccentett bar�tja. – Viszont a mik�ntre m�g nincs �pk�zl�b �tlet�nk.
- Azzal ne t�r�dj – legyintett. T�bb sz� nem esett k�zt�k, mert ekkor az egyik �res ablakkeret egyszer�en sz�tm�llott, k�nyelmes bej�ratot biztos�tva Voldemort Nagy�rnak, aki teljes val�j�ban megjelent a Szellemsz�ll�son. M�g�tte, egy m�retes p�rnafelh�n Sabina �rkezett, akinek talpa mihelyst �rintette a szil�rd talajt, nyomban ura mell� �llt. Vel�k szemben pedig ott figyelt a k�t felfegyverzett kez� fi�. Arcukon az elsz�nts�g t�kr�z�d�tt, jelezve, nem adj�k meg magukat az akarat�nak harc n�lk�l. Sebaj, h�tha meg lehet �ket gy�zni.
- Adj�tok fel – jelentette ki teljes lelki nyugalommal.
- Ne is �lmodj r�la!
Ahogyan sz�m�tott r�, Rider �lb�l ellent mondott neki. T�ny �s val�, hogy nagyon vakmer� gyerek. Vagy esetleg b�tor? Nemigen tudta eld�nteni.
- A Nagy�rnak igaza van – sz�lalt meg imm�ron a l�ny is. – �ri�si el�nye van veletek szemben.
- Err�l a helyedben nem lenn�k ennyire meggy�z�dve. Am�g nem �llok az oldal�n, semmi es�lye Harryvel szemben.
- De igen! – er�sk�d�tt Voldemort. – A Testet szolg�mm� tettem! Az �n oldalamon �ll.
- T�ved�s. A test legfontosabb szerv�t nem tudtad az uralmad al�vonni.
- Mir�l besz�lsz, te kis senkih�zi? – meredt a kis T�l�l�re.
- A sz�vemr�l. Teljes sz�vemb�l szolg�lom az � �gy�t, m�g a ti�det m�g csak meg sem vetem.
- Ker�l, amibe ker�l, mindkett�t�ket a m�svil�gra k�ld�m!
A fi�k egym�sra n�ztek, �s hitelen meg�rtett�k, mi a dolguk. M�g Alex is el�vette nagy ritk�n haszn�lt var�zsp�lc�j�t, �s lopva Harryre sand�tott. Kezeik egyszerre lend�ltek, s bonyolult r�n�kat �rtak a leveg�be. A jelk�pek lassan egy l�thatatlan k�rr� kapcsol�dtak �ssze k�r�l�tt�k. Szokatlan �rz�s uralkodott el rajtuk: mintha minden, eddig fel nem fedezett m�gia a felsz�nre t�rne a test�kb�l. Harry hirtelen �sszeesett, s Alex �rezte, hogy a teste kiss� sz�k�ss� v�lik a benne l�v� lelkeknek. Hangja a kett� �rdekes, �m kellemes egyvelegek�nt sz�lalt meg:
- Itt a v�ge a t�rt�netednek.
- NEM!! Stupor! – ki�ltotta, arra sz�m�tva, hogy Sabin�nak h�la sokkalta er�sebb lesz, mint lenni szokott, �m cs�fosan csal�dnia kellett. Az �tok csenev�sz, v�r�s cs�kk�nt k�szott el� a p�lc�b�l, mindennek tetej�be pedig Alex fekete �lt�z�ke eg�szen egyszer�en elnyelte. Arc�ra most el�sz�r �lt ki a val�di r�m�let, keze megremegett, �s hitetlenkedve meredt a fi�ra:
- Ez k�ptelens�g… - motyogta.
- Nem, nem az. K�sz�lj fel a tal�lkoz�sra az �t�l� b�r�iddal, Tom Denem.
A f�rfi nem felelt, csak dacosan felszegte a fej�t. Oldalra tekintett, seg�ts�get rem�lve, �m csal�dnia kellett: Sabina Pleasura abban a pillanatban dehoppan�lt mell�le. V�ge, �rtette meg hirtelen. Most m�r nincsen sz�m�ra seg�ts�g, ideje vezekelnie a b�nei�rt.
- Ess�nk t�l rajta – k�rte halkan, s mintha �let�ben most el�sz�r hullatott volna k�nnyeket. Alexben fel�bredt az ir�nta �rzett sz�nalom, �gy d�nt�tt, ideje megadniuk a kegyelemd�f�st.
- Adava Kedavra! – hagyta el sz�j�t a hal�los �tok. Voldemort megremegett a var�zslat erej�t�l, s �sszeesett. Teste szinte azonnal sz�rk�s hamuv� v�lt, s ezzel v�get �rt a var�zsl�k v�res h�bor�ja.
Mindketten elgy�ng�lve fek�dtek a poros parkett�n. Miut�n magukhoz t�rtek, lassan fel�ltek �s �sszen�ztek.
- H�t, ennyi volt – jegyezte meg sz�ntelen hangon. A tudat, hogy t�bb� nem kell k�zdenie a fekete m�gia ellen, egyel�re nagyon �ress� tette az eg�sz bens�j�t. M�r-m�r hi�nyzott neki a sebhely�t k�nz� tompa f�jdalom.
- Igen – s�hajtott Alex. – Most, hogy gyakorlatilag elv�geztem a feladatomat, igaz�b�l el is mehetn�k a Roxfortb�l.
- Ez h�lyes�g, m�r mi�rt menn�l el?
- Nem is tudom… Tal�n, mert nem is tartozom ide.
- Figyelj, Alex! M�r ugyab�gy enne a vil�gnak a r�sze vagy, mint b�rki m�s az iskol�b�l. Itt vannak a bar�taid �s Hermione is.
- � nem tudom, mennyire lenne r�m k�v�ncsi. P�r napja ugyanis McGalagony eltiltott t�le, ez�rt szak�tanom kellett vele. De v�rjunk csak! – jutott esz�be. – A professzor azt mondta, ha ezt az eg�szet t�l�lj�k, visszavonja a tilt�st!
- Na, l�tod. Hiszen mindketten �letben maradtunk, mire v�runk m�g?
- Igazad van, ideje tov�bb�llnunk. – kecmergett talpra, majd felseg�tette a bar�tj�t is. Azonban olyan kimer�ltek voltak, hogy szinte r�gvest lerogytak egy-egy dobozra, s liszteszs�k m�dj�ra eld�ltek. Mindketten m�ly, nyugodt �lomba mer�ltek, amilyenben m�r r�g�ta nem volt r�sz�k.

Pihen�j�k a tervezet p�r �ra helyett h�rom napot vett ig�nybe, ennyi id�re volt sz�ks�g�k ahhoz, hogy v�gre visszanyerj�k testi �s lelki erej�ket egyar�nt. V�g�l egym�st t�mogatva hagyt�k el azt a helyet, ahol eld�nt�tt�k a m�gusvil�g sors�t.