Draco Malfoy, noha tov�bbra is tisztes t�vols�gb�l, de rend�thetetlen�l k�vette az Alex-Luna kett�st, akik halkan besz�lgetve l�ptek ki a templom kov�csoltvas kapuj�n. Kiss� begyors�tott, hogy a tekintet�vel nehogy szem el�l t�vessze �ket, amikor bekanyarodtak az egyik sarkon.
Azon m�r meg sem lep�d�tt, hogy ott, egy kisebb csoport v�rta �ket, �gy a falhoz simulva figyelte �ket. Gyakorlatilag csakis ismer�s arcokat v�lt k�zt�k felfedezni: a m�g mindig h�rihorgas Ron Weasleyt, akinek csup�n annyit siker�lt v�ltoznia ezalatt a nagyj�b�l k�t �v alatt, hogy �llig �r�, �g v�r�s haj�t lev�gatta v�gre; az �r�kk�n eleg�ns Shirley Pottert, aki, b�r tagadhatatlanul a m�gia�gyi miniszter hites feles�ge lett, �lt�z�ke olyan egyszer�, �m m�gis elragad� volt, mintha egy egyszer� k�zemberhez ment volna hozz�. Valahogy nehez�re esett elhinni, hogy a n�t nem ragadta mag�val a gazdags�g, igaz, nem is ismerte annyira a S�t�t Papn�t, hogy tudja, eddig is ilyen egyszer�en �lt-e. Noha mag�ban az�rt azt felt�telezte, hogy igen.
Harry Potter is ott �llt a feles�ge mellett, arc�nak halotti s�padts�ga arr�l �rulkodott, hogy m�r j� ideje nem nagyon volt kint a term�szetben, tal�n javar�szt a Miniszt�riumban tev�kenykedett, ahol az ut�bbi f�l �vben megint csak megszaporodtak a probl�m�k. Sokan tudni v�lt�k, hogy valaki egy j�l megszervezett, politikai puccsal k�sz�l �tvenni a hatalmat, r�ad�sul ez a valaki igen k�zeli beoszt�sban dolgozik Potter keze alatt. Hallani v�lt olyan pletyk�kat is, miszerint � maga ennek a Sebhelyes-rezsimet ellenz� csoportosul�snak � maga lenne vezet�je. Nevets�ges! Egy Malfoy sohasem al�zn� meg mag�t ennyire. �gy h�t ezekkel az alaptalan pletyk�kkal nemigen foglalkozott.
T�l�k valamivel messzebb ott �llt a Weasley h�zasp�r is, akik val�sz�n�leg a saj�t gyermekeik s�rj�nak megl�togat�s�ra k�sz�ltek, mert r�videsen elk�sz�ntek a fiatalokt�l – Mrs. Weasley k�nnyes szemekkel �lelte meg a m�g mindig mag�ba fordult Alexet, akinek egyik karj�ba Luna m�g most is belekapaszkodott, hogy tartsa bar�tjukban a lelket -, �s a s�rkert m�sik bej�rat�n �t elt�ntek szem el�l.

A t�rsas�g t�bbi tagja m�g ott maradt, �s egym�s k�z�tt halkan besz�lgettek. Mivel ar�nylag messze volt t�l�k, nem hallotta, mir�l besz�lgetnek, csup�n a tompa moraj �t�gette a f�l�t. A k�v�ncsis�g makacsul ott neszezett valahol az agy�ban, �gy nem maradt m�s v�laszt�sa, mint engedni a k�s�rt�snek. Vett egy m�ly leveg�t, halkan kif�jta, majd el�h�zta a var�zsp�lc�j�t, �s elmondott egy gyors b�b�jt, ami kiss� feler�s�tette a hall�s�t.
Most m�r tiszt�n ki tudta venni Alex kiss� remeg� hangj�t:
- Nyugodtan hazamehettek. Meg leszek egyed�l is.
- Ne sz�rakozz m�r vel�nk, Alex! – sz�lt r� er�lyesen Ron. – Mindannyian l�tjuk, milyen �llapotban vagy. Sz�ks�ged van seg�ts�gre, ak�r tetszik, ak�r nem.
- De �n j�l vagyok, esk�sz�m! – szabadkozott a sz�ke fiatalember. Ahogyan vetett r� egy pillant�st, Draco k�nny� szerrel le tudta olvasni ellens�ge arc�r�l, hogy az m�s egyebet nem is �hajt, mint hogy egyed�l lehessen v�gre.
- Ne esk�d�zz, Alex – jegyezte meg kiss� feszengve Shirley. – Nem hagyunk egyed�l, m�g csak ne is �lmodj r�la.
- Mi lesz a gyerekekkel? – n�zett v�gig rajtuk. L�tszott rajta, hogy ha ezzel nem tudja sz�m�zni a bar�tait, akkor semmivel.
- Miattuk nem kell agg�dnod – legyintett k�nnyed�n Luna. – Apa vigy�z mind a n�gyre, nagyon szereti �ket, hisz’ te is tudod. M�g Harry�k fi��rt, James�rt is oda van, meg vissza. Teljesen meg van r�la gy�z�dve, hogy a gyerek �r�k�lte az apja k�pess�geit. Most ezt pr�b�lja meg bebizony�tani.
- M�r ne is haragudj, Luna, de Xenophilius az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben �gy viselkedik, mint egy �r�lt tud�s… �s te egy ilyenre b�zn�l a kicsiket?
- Emiatt ne f�jjon a fejed. K�l�nben is, apa err�l m�r r�gen leszokott. Semmilyen vesz�lyes k�s�rletet nem v�gzett, idestova m�sf�l �ve –sz�molt gyorsan ut�na a s�t�tbarna haj� l�ny.

Alex csal�dottan fels�hajtott: �gy t�nik, most m�r semmilyen es�lye sincsen arra, hogy a mai napot, vagy egy�ltal�n �jszak�t, egyed�l t�ltse.
- Rendben – biccentett nem sok lelkesed�ssel. – Akkor este hova menjek?
Bar�tai tan�cstalanul �sszen�ztek: egyik�k sem sz�m�tott r�, hogy ilyen hamar beadn� a derek�t. Mindenki �gy volt vele, hogy �t meggy�zni, alighanem t�bb �r�s proced�ra lesz, erre tess�k! A k�zt�k be�ll� zavart csendet v�g�l Harry t�rte meg:
- Gyere el hozz�nk. Azt hiszem, James nagyon fog neked �r�lni, napok �ta csak r�lad besz�l.
- Igaz�n? – lep�d�tt meg �szint�n. T�ny �s val�, hogy a kisfi�val nagyon j�l meg�rtett�k egym�st, � volt az, aki nem a m�gikus sportokra tan�totta, hanem p�ld�ul focizni, �s emellett karat�zni is. Ha lehet ezt mondani, � lett az ifj� James Potter kedvenc, fogadott nagyb�csija. Ahogyan ez esz�be jutott, nem tudta meg�llni, s halv�nyan elmosolyodott, a t�bbiek �szinte megk�nnyebb�l�s�re.
- Persze. Folyton azt k�rdezgeti, hogy mikor viszed el v�gre megint focizni – mosolygott Shirley.
- �, �rtem. Ez esetben, k�sz�n�m a megh�v�st. De ha nem haragszotok, most ink�bb hazamenn�k, szeretn�k egy kicsit egyed�l lenni, �s bepakolni magamnak p�r dolgot.
- Azzal ne f�radj, egy ruhagarnit�r�nk m�g mindig n�lunk van.
- Hogy-hogy? – kerekedtek el a szemei.
- Eml�kszel, nemr�g, olyan h�rom hete elment�l a gyerekekkel kir�ndulni.
- Eml�kszem, igen. �s?
- Miut�n hazahoztad �ket, olyan f�radt volt�l, hogy n�lunk aludt�l, r�mlik?
- Azt hiszem.
- L�nyeg a l�nyeg. hogy azok a dolgaid, amik a t�sk�dban voltak, m�g n�lunk vannak. Sz�val v�lt�ruha miatt nem kell aggdnod.
- Vettem, f�n�kasszony – viccesen m�g tisztelgett is mell�. B�rmire hajland� volt, hogy elhitesse bar�taival, valamivel jobban van, csak hagyj�k m�r v�ge valah�ra b�k�n. Ez persze nem azt jelentette, hogy nem szerette volna �ket tov�bbra is, csak jelen pillanatban mindenn�l jobban szeretett volna egyed�l lenni. �gy t�nt, v�gre a t�bbiek is meg�rtett�k a n�ma �zenetet, mert sz�pen sorban elb�cs�ztak t�le, majd mindannyian hazaindultak. Shirley m�g utolj�ra a lelk�re k�t�tte, hogy vacsor�ra �rjen �t hozz�juk, � pedig meg�g�rte, hogy igyekezni fog.
Amikor m�r egyed�l maradt, vetett m�g egy utols� pillant�st a temet�re, majd elindult, pont abba az ir�nyba, ahol Draco volt.

Ezt l�tva a sz�ke exmardek�ros gyorsan sarkon perd�lt, �s val�s�ggal berohant a s�rkertbe. N�h�ny, a s�rokat rendezget� id�s �zvegyasszony kiss� ferde szemmel n�zett ugyan r�, de pont ez �rdekelte a legkev�sb�.
Miut�n Rider elhaladt a kapu el�tt, gondolkod�s n�lk�l a nyom�ba eredt. Olyannyira melege lett a m�sik k�zels�g�t�l, hogy az �lt�nyb�l k�nytelen volt kib�jni, �s a karj�ra ter�teni. M�g k�vette a m�sikat, v�gig azon elm�lkedett, hogyan lehet, hogy Potter�k semmit sem �reztek meg abb�l a forr�s�gb�l, amit Alex �rasztott mag�b�l.
N�h�ny perc filozof�l�s ut�n arra a meggy�z� k�vetkeztet�sre jutott, hogy az egykori griffend�les tudat alatt m�r megtanulta annyira szab�lyozni szokatlan k�pess�geit, hogy a m�gi�ja legal�bb a bar�taiban nem tesz k�rt. Micsoda fel�d�l�s! Az ugyan nem sz�m�t, hogy a t�bbi ember – val�sz�n�leg London eg�sz ter�let�n – k�kadozik a hirtelen j�tt forr�s�gt�l, de az �gynevezett bar�tai legal�bb biztons�gban vannak.
�, hogy oda ne rohanjak, gondolta d�h�sen Malfoy, mik�zben a homlok�t t�r�lgetve ugyan, de m�g mindig kitart�an Alex nyom�ban j�rt. Mit is akarok �n t�le?, k�rdezte mag�t�l hirtelen, minek is k�vetem? Hiszen semmi dolgom nincsen vele… S�t, mi t�bb, egyenesen gy�l�l�m ezt az embert!
Maga is megd�bbent azon, mennyire el lehet keseredve a m�sik: hossz�-hossz� �r�kon �t bolyongtak a v�ros kietlen utc�in – a r�juk szakadt h�s�g szinte azonnal be�zte az embereket otthonaik biztos h�v�s�be -, m�g v�g�l lassan, de biztosan elkezdett alkonyodni az �g, v�r�ses sz�nbe �lt�ztetve a t�voli horizontot.
Alex bolyong�sa v�g�l egy k�v�z� el�tt �rt v�get, ahov� n�mi haboz�s ut�n l�pett be. Draco egy p�r percig n�m�n figyelte a kirakaton kereszt�l, hogy mit csin�l a m�sik: le�lt az egyik eldugott asztalhoz, �s a hozz� l�p� mugli pinc�rt�l rendelt valamit.

� sem tudn� megmondani, mi �t�tt bel�, de az tagadhatatlan t�ny, hogy egyszer csak azon kapta mag�t, amint keze lenyomja a kilincset, kinyitja az �vegt�bl�s ajt�t, �s � maga is bel�p a k�v�z�ba.
A forr�s�got valamennyire enyh�tette a falra szerelt l�gkondicion�l�, amelynek halk berreg�se adott egy szokatlan alaphangulatot a helynek. Tekintet�vel azonnal a volt iskolat�rs�nak asztal�t kezdte el keresni, �s amikor megl�tta, hat�rozott, �m hangtalan l�ptekkel indult meg fel�.
- Nocsak, nocsak, Rider – sz�lalt meg Alex h�ta m�g�tt �llva. – Hogy-hogy itt mulatod az id�det? H�t nem v�r a csal�dod?

Alex �gy megd�bbent a hang hallat�n, hogy egy m�sodpercig k�pni-nyelni nem tudott. Lassan megfordult �lt�ben, �s m�lybarna szemeit a sz�ke leg�ny diadalittas arc�ra emelte.
- Semmi k�z�d hozz�, Malfoy – mondta v�g�l.
- �, igaz�n? – �lt le a szemk�zti sz�kbe. – �s hogy van a kedves feles�ged? Ha j�l tudom, a napokban kellett sz�lnie, igazam van?
- Dugulj el, �rtve vagyok? �s t�nj el a k�zelemb�l – a hangja olyan fenyeget� sz�nezetet �lt�tt, hogy m�g Malfoy gerinc�n is v�gigneszezett a f�lelem. A mell�j�k l�p� pinc�r, mik�zben letette Alex el� a feketek�v�val teli cs�sz�t, vetett egy bizonytalan pillant�st a hossz� haj� fiatalemberre.
- �nnek is hozhatok valamit, uram? – k�rdezte szokatlanul magas hangon.
- K�sz�n�m nem – r�zta meg a fej�t, �s kez�nek egyetlen int�s�vel elk�ldte a pinc�rt, aki kiss� kacs�z� l�ptekkel t�vozott. Hossz� ideig csak n�m�n meredtek egym�s szem�be, majd Alex t�rte meg a zavart csendet:
- Mi�rt nem takarodsz el innen v�gre? Mi�rt nem hagysz engem b�k�n?
- Ejnye, h�t �gy kell fogadni a r�gi ismer�s�ket?
- B�rcsak ne ismertelek volna – sziszegte, �m „besz�lget�t�rsa” mintha meg sem hallotta volna a d�h�s megjegyz�st, egyszer�en folytatta:
- K�l�nben is, csak meg�rdekl�dtem, hogy van Hermione, ha m�r �gy �sszefutottunk.
- Mondd, te t�nyleg nem olvasol �js�got?
- De igen, olvasok.
- Akkor ne tettesd magad ennyire h�ly�nek, Malfoy! Nagyon is j�l tudod, mi t�rt�nt! – m�g az ajk�hoz emelte a cs�sz�t, �s kortyolt bel�le, Draco j�l l�tta, mennyire remeg a keze az idegess�gt�l. Ezzel egy id�ben pedig a test�b�l sziv�rg� h� is eggyel magasabb fokozatra kapcsolt. A hajdani mardek�ros pedig k�nj�ban k�t gombot is kigombolt a fekete ingj�n.
- Ezek szerint igazak a h�rek? T�nyleg meghalt? – k�rdezte tetettet d�bbenettel a hangj�ban.
- Igen, meghalt! Mit akarsz t�lem, el�ruln�d v�gre? Ha csak ki akarsz r�h�gni, akkor bocs�ss meg, de nem vagyok r�d k�v�ncsi! Meg �gy alapj�raton sem – azzal fel�llt, a t�rc�j�b�l el�vett egy bankjegyet, amit letett a f�lig teli cs�sze mell�, �s m�r elindult volna kifel�, ha Draco nem ragadja meg a karj�t. Egy pillanatig �gy n�ztek egym�sra, mint akik nem igaz�n biztosak abban, amit l�tnak. Mintha a t�zes �let �s a jeges Hal�l n�zett volna farkasszemet egym�ssal.
- El�g legyen ebb�l, Rider – sz�lalt meg halkan, val�s�ggal Alex arc�ba f�jva a szavakat. – Ha nem �ll�tod le magad most azonnal, a v�g�n m�g felgy�jtod a k�v�z�t.
- Mir�l besz�lsz?!
- Voldemort Nagy�r hatalma er�sebb n�lad. Te nem �rzed, de a tested ontja mag�b�l a h�t. Ha tov�bb hergeled, a v�g�n m�r semennyire sem fogod tudni kord�ban tartani.
- Nem hiszek neked – jelentette ki dacosan.
- Fogd meg ezt! – vett el� egy pap�r fecnit, �s a kez�be nyomta. A k�vetkez� pillanatban a pap�r f�st�lni kezdett, meggyulladt, �s a v�g�n csak egy mar�k hamu maradt Alex kez�ben. �gy n�zett a vele szemben �ll� Drac�ra, mint aki csod�t l�t, vagy ink�bb nem tudja felfogni, ami t�rt�nt.
- Most m�r hiszel nekem? K�zvesz�lyes vagy.
- Te csak ne mondd meg nekem, hogy mi vagyok!
Draco bal keze maga sem tudta mi�rt, de hirtelen el�relend�lt, �s megragadta Alex ingj�t a gall�rj�n�l fogva. Az anyag val�s�ggal s�t�tt a keze alatt, �s r�videsen k�nytelen volt elengedni. Maga fel� ford�totta a tenyer�t, majd megmutatta a dermedten �ll�nak: azon egy nem t�l sz�p, �g�si s�r�l�s volt l�that�.
- �n… �n… - motyogta az MI6 �gyn�ke. Azt se tudta, mit mondjon, vagy tegyen, olyannyira megd�bbentette ez a kis incidens.
- Velem kell j�nn�d. �n tudok rajtad seg�teni.
- Tudod, ki megy veled? A Hal�l �regem, de �n biztosan nem.
- Ne csin�lj m�r �gy, mint egy �nt�rv�ny� kisgyerek! T�nyleg azt akarod, hogy valakiben vagy valamiben m�g nagyobb k�rt t�gy?
- Nem…
- Akkor mit probl�m�zol m�g mindig? �n sem kedvelem a k�ped, nekem elhiheted, de ha nem seg�tek rajtad, elszabadul a pokol, �rtesz engem?
- I…Igen…
- Akkor gyere – indult el az ajt� fel�. Amikor kil�pett az utc�ra, h�tran�zett, s nem csal�dott: Alex Rider, lass� l�ptekkel ugyan, de k�vette �t.
V�g�l egym�s mellett indultak el a r�gi, macskak�ves utc�n.