A griffend�lesek h�l�k�rlete fel� menet sok�ig egyik�k sem akart, vagy, ink�bb mert megsz�lalni, v�g�l azonban a kettej�k k�z�tt be�ll� zavart csendet Hermione nyugodt hangja t�rte meg.
- Sz�val, honnan tudtad, hol keress?
Alex igencsak elcsod�lkozott azon, hogy a l�ny ennyire nyugodt b�r lenni egy ennyire neh�z, �s egyben vesz�lyes helyzetben.
- Ja, hogy az… - tett �gy, mint aki kiss� elgondolkozik, hogy legyen ideje valamennyire kifund�lni, mik�nt is adhatn� el� a sz�m�ra is kiss� hihetetlen t�rt�netet. B�g�l, t�bb m�sodperces hezit�l�s ut�n kimondta, ami esz�be jutott, �s a leghihet�bb magyar�zatnak t�nt, ergo az igazs�got.
- Miut�n Sabina elk�b�tott �s bez�rt abba az �tkozott szekr�nybe, �lmodtam valamit.
- �lmodt�l? M�gis mit?
- Azt, hogy bajban vagy. Sik�tozt�l, seg�ts�get k�rt�l, �s az �n nevemet ord�tottad. �s ott volt Malfoy, aki f�lig olyan volt, mint �n. El�g hihetetlennek t�nt.
- Ez nem �lom volt, Alex –r�zta meg a fej�t Hermione. -, hanem egy l�tom�s.
- Egy l�tom�s? Hogy �rted ezt?
- Amit l�tt�l… Minden pontosan �gy t�rt�nt, ahogy mondtad. Gondolom a k�pek val�s�gh�s�ge volt az, ami magadhoz t�r�tett. Ez�rt tudt�l m�g id�ben j�nni. M�g egyszer k�sz�n�m.
- Ugyan, mondtam m�r, hogy nem tesz semmit – h�r�totta el a k�sz�netet ism�telten Alex. Ahogyan r�n�zett bar�tn�je megk�nnyebb�lt arcvon�saira, egyre kev�sb� kezdte b�nni, hogy l�bon l�tte Draco Malfoyt. igaz�n meg�rdemelte az a kis f�reg.

Amikor bel�ptek a klubhelyis�gbe, az �j l�ny �ppen Ront igyekezett meggy�zni az igaz�r�l:
- Hidd m�r el nekem v�gre, hogy m�s helyen nem lehetnek! R�ad�sul biztosra veszem, hogy Ginny ugyanott van, ahol Harry. Az eg�sz Sabin�nak �s annak a sz�ke g�r�nynek a m�ve.
- A sz�ke g�r�nyt Malfoynak h�vj�k - vetette k�zbe Luna.
- Az most mell�kes - legyintett a fiatal papn�. - A l�nyeg az, hogy azok ketten tudj�k, hol van Harry �s a testv�red.
- Erre hi�ba j�tt�nk r�, ha ett�l m�g nem tudjuk meg, hol vannak.
- Tal�n m�gis - gondolkozott hangosan a griffend�les eminens.
- Hogy �rted?
- Gondolkozzatok! A Sz�ks�g Szob�ja mi�rt nincs a T�rk�pen?
- Mert Remus�k nem ismert�k - v�gta r� Ron.
- Pontosan. �s melyik az a m�sik hely?
- A mauz�leum! Ez megmagyar�zza a t�nyt, hogy az �r�mon sincs rajta!
- Ahogy mondod - �rtett egyet Shirley. - Hiszen Smithers egyikr�l sem tudott.
- �n is �ppen erre gondoltam.
- Ez mind sz�p �s j� – emelte fel a kez�t Ron. – Csakhogy van egy kis probl�ma.
- M�gpedig? – n�ztek r� a t�bbiek.
- A Traviata-jele, amit Sabina visel – vette �t a sz�t Luna.
- Mi�rt, ez mit takar?
- Azt, hogy a hal�lfal�k hallatlan el�nyh�z jutottak.
- A jel egyfajta m�gia-csatorn�v� teszi a visel�j�t. Teh�t, akikkel egy oldalon �ll, �s a k�zvetlen k�zel�ben vannak…
- Azok gyakorlatilag legy�zhetetlenek lesznek? – fejezte be a gondolatmenetet Hermione.
- Nos, l�nyeg�ben igen, ez t�rt�nik.
- �lljunk csak meg egy sz�ra! Hiszen nek�nk itt van Shirley! – mutatott a l�nyra Alex.
- �s? Nem �rtem, hov� akarsz kilyukadni – n�zett r� meglepetten a csapat �jonca.
- S�t�t Papn� vagy, nem?
- De.
- Te magad mondtad, hogy a fekete m�gi�t j�v� tudod tenni. Tal�n a jel hat�s�t is meg tudn�d ford�tani, hogy ne er�t adjon, hanem er�t sz�vjon el, nem?
- V�g�l is… Megpr�b�lhatjuk… De azt nem tudom garant�lni, hogy siker�lni fog.
- Az nem gond. Legal�bb megpr�b�ljuk. M�g az is valami.
- �jszaka indulunk – jelentette ki Hermione. Mindenki egyet�rt�en b�lintott.

A s�t�ts�g, janu�r l�v�n olyan m�rt�k� volt, hogy za iskola hatalmas t�lgyfaajtaj�n kil�pve majdnem megvakultak t�le. A bitzokoz k�r�lvev� riaszt�-b�b�jt Shirley hat�stalan�tott, Hermione pedig gondoskodott r�la, hogy a cip�ik ne hagyjanak nyomot a h�ban.
Alex p�r perccel az indul�s el�tt r��bredt, hogy a pergamen darab, amit annak idej�n Piton professzor irod�j�b�l elhozott, nem m�st, mint a mauz�leum alaprajz�t �br�zolta. A k�rd�s m�r csak az volt, hogy mik�nt jutnak be a s�rboltba, valamint, hogy ott mihez kezdenek. Hiszen m�g annak is fenn�llt a vesz�lye, hogy Harry�ket m�gsem tal�lj�k meg ott. �k azonban m�gis, teljes elsz�nts�ggal meneteltek Dumbledore s�rja fel�. Az ajt�ban megtorpanva �sszen�ztek: hogyan jutnak be?
- Gyan�tom, egy egyszer� z�r nyit�-b�b�j nem fog rajtunk seg�teni.
- Ki tudja, tal�n nem is kell – ny�lt a kilincs fel� a sz�ke haj� fi�.
- Meg vagy te h�zatva – fogta le Hermione. – Biztosan z�rva van.
- Vagy nem – azzal a mindig kiv�ncsi Ron kit�rta a s�rkamra ajtaj�t. Abban a pillanatban k�penybe burkol�z� karok sokas�ga ny�lt �rt�k, s miel�tt b�rmit is tehettek volna ellene, a hal�lfal�k lefogt�k �s ber�ngatt�k �ket. Bent, a f�kly�k gy�nge f�nye egy meglehet�sen sz�k�s folyos�t vil�g�tott be, amir�l Alexnek az �kori Egyiptom monument�lis s�reml�kei, a piramisok jutottak esz�be. A leveg�t dohos szag �lte meg, amiben j�l �rezhet�en elvegy�lt az izzadts�g �s az emberi �r�l�k szaga. H�trapillantva l�tta, hogy Hermion�t �s Lun�t igencsak a h�nyinger ker�lgeti, �m Ron �s Shirley er�sen tartott�k magukat. R�videsen v�get �rt az �tj�r�, s egy sz�les, nagy belmagass�g� teremben �ll�tottt�k meg �ket a hal�lfal�k, feltehet�leg mag�ban a kamr�ban. K�z�pen, egy kisebb p�diumon, ahol kor�bban mag�t a kopors�t helyezhett�k el a gondos kezek, most valami eg�szen m�s magasodott: egy fekete m�rv�nyb�l faragott tr�n.

A benne �l� alak k�ts�gtelen�l a legf�lelmetesebb volt, akihez Alexnek valaha is volt balszerencs�je. B�re feh�r, majdhogynem �ttetsz�, ami valami odakozm�lt v�szonk�nt tapadtak nem l�tez� izmaira. Kopony�j�n megd�bbent� r�szletess�ggel rajzol�dtak ki a k�kes sz�nez�s� erek, beesett, orr n�lk�li arc�t pedig k�ny�rtelen pillant�s�, v�rv�r�s szemek uralt�k. Fekete, szakadozott tal�rj�nak maradv�nyai sz�nni val�an l�ty�gtek a test�n. Az egyik l�pcs�fokon, k�zvetlen a f�rfi mellett Sabina Pleasure �lt, fej�t ur�nak t�rd�re hajtotta. A tr�nus m�sik oldal�n pedig egy hatalmas, sz�rke k�gy� fek�dt ellustulva, csup�n halk sziszeg�se �rulta el, hogy �l. Ez a l�tv�ny m�r neki is soknak bizonyult, mert elford�totta a fej�t. Ekkor vette �szre a k�falra felv�sett, aranyozott feliratot: : „..Ahhoz, hogy az egyik elpusztuljon, sz�ks�g van a Test �s a Szellem egy�ttes t�mad�s�ra.” Vajon ez mit jelenthet, gondolta, �m hamarosan valami eg�szen m�s k�t�tte le a figyelm�t. A k�fal egy r�sze f�lresiklott, s a m�g�tte l�v� kis helyis�gb�l Harry Potter l�pett el�, a hal�lfal�k m�r j�l ismert uniformis�ban, egyed�l az �larc hi�nyzott. Ahogyan belen�zett a fi� smaragdsz�n szem�be, m�g � is gyorsan felfogta, hogy bar�tja er�s b�b�j hat�sa alatt �ll. Ez tudatosulhatott a t�bbiekben is, mert Hermione fojtottan felny�g�tt, Ron pedig d�h�sen megpr�b�lta kit�pni mag�t fogva tart�ja szor�t�s�b�l, sajn�latos m�don, eredm�nytelen�l.
- Thicknesse, ereszd el – sz�lalt meg a r�ms�g olyan szomor� hangon, hogy m�g Alex sz�ve is �sszeszorult egy pillanatra. A f�rfi engedelmeskedett a parancsnak, �m amikor elengedte, l�k�tt rajta egyet, �gy t�rdre esett a hideg k�padl�n.
- Alex Rider – sz�l�totta meg az ismeretlen -, nem is tudod, milyen r�g�ta v�rok erre a percre.
- T�nyleg nem, de �szinte leszek, nem is �rdekel – n�zett fel a v�r�sen izz� l�lekt�kr�kbe.
- Nem f�lsz, ez tetszik. �rdemes vagy arra, amit v�rok t�led.
- Mit v�rna t�lem?
- �, h�t enn�l mi sem egyszer�bb: �llj az oldalamra, s seg�ts elpuszt�tatni Pottert.
- SOHA!!
- Ez nem k�r�s volt. F�regfark - n�zett egy ez�st kez�, neszlett kis alakra -, hozd ide leend� bar�tunkat, �s tartsd er�sen, ameddig felavatom.
A hal�lfal� r�gvest talpra r�ngatta, �s vonszolni kezdte a Nagy�r fel�.
- V�rjon! – sz�lalt meg most els� �zben Hermione.
- Mit akarsz, te kis semmirekell� korcs?
- Mi�rt akar egy mugli fi�t a h�vei k�z� fogadni? Elv�gre gy�l�li �ket!
- Ezt nem tagadom – adott neki igazat Voldemort -, azonban r� sz�ks�gem van. �gy �rv�nyes�l a mond�s, miszerint a c�l szentes�ti az eszk�zt.

Ekkorra Alex m�r ott �llt a sz�ne el�tt, s a F�regfark n�vre hallgat� f�rfi m�r f�l is t�rte a jobb kez�n a fekete ing ujj�t, felfedve Voldemort el�tt a p�r heggel „d�sz�tett” b�r�t, ami tomp�n f�nylett a f�klyaf�nyben. Az kez�be vette a p�lc�j�t, s r�szegezte �ldozata alkarj�ra. A bel� has�t� f�jdalomt�l felord�tott, hangja megrekedt a falak k�z�tt, s hossz�-hossz� m�sodpercekig visszhangzott a dermedt csendben. Hermione �rezte, ahogyan a k�ts�gbees�s els� k�nnyei v�gigsz�ntj�k az arc�t, s ahogyan k�rbepillantott, l�tta, hogy a t�bbiek is hasonl�an �reznek. Mintha minden rem�ny�k semmiv� foszlott volna alig egyetlen �ra alatt.
- Most pedig itt az ideje, hogy beteljesedj�k a j�slat – jelentette be �nnep�lyesen, �m frissen felavatott szolg�ja felemelte a kez�t, amin teljes „sz�ps�g�ben” kirajzol�dott a S�t�t Jegy jellegzetes alakja.
- Nem vagyok hajland� �rtani senkinek, aki nem �nmaga. M�rpedig a vak is l�tja, hogy Harry b�b�j hat�sa alatt �ll.
- �m, legyen – biccentett a Nagy�r. – Sabina, tedd a dolgodat.

A l�ny felemelkedett �lt�b�l, s egy r�gi faajt�hoz l�pett, amit a kis csoport eddig �szre sem vett. Sz�lesre t�rta, majd a p�lc�j�nak egyetlen suhint�s�val el�rte, hogy a bent raboskod� Ginny Weasley a saj�t l�b�n j�jj�n el�.
Sz�nalmasan festett a kar�csonyi b�lon viselt est�lyi ruh�j�nak maradv�nyaiban, amik j�szer�vel t�bbet mutattak meg a test�b�l, mint amennyit takartak. Ezalatt a p�r nap alatt rengeteget fogyott (tal�n enni sem kapott), s mag�n viselte nem egy �tok, legt�bbsz�r m�g alvadt v�rt�l v�r�sl� nyom�t. Alex azt sem tartotta kiz�rtnak, hogy egyvalaki, esetleg t�bben is meger�szakolt�k Voldemort talpnyal�i k�z�l. Ez megmagyar�zn�, mi�rt kellett var�zslat ahhoz, hogy a l�ny �ner�b�l hagyja el b�rt�n�t.
- T�rdelj le az urad el�tt – parancsolt r� er�lyesen Sabina. Ginny azonban csak konokul megr�zta a fej�t. Igaz, ebben a mozdulatban sem volt meg az er�, csup�n a minden egy�b �rz�sn�l nagyobb akaratereje.
- T�rdre, te utcal�ny! – �gy t�nt, a S�t�t Nagy�r m�sodik kedvence kezdte elvesz�teni a t�relm�t.
- Mondja ezt a legnagyobb szajha – vetette oda Alex �s Ron foghegyr�l szinte egyszerre.
- Fogd be a sz�d! – emelte fel a kez�t a Weasley-fi� mellett str�zs�l� Malfoy. Sabin�val �sszen�ztek, s ki-ki a maga fogly�ra szegezett p�lc�val mondta ki a k�nz�sok egyik f�benj�r� �tk�t:
- Crucio!
A k�t testv�r egyszerre esett �ssze, Ron egyetlen hang n�lk�l, m�g Ginny egy vel�tr�z� sikoly k�s�ret�ben.